Címlap » Műsorok » Hangoló » Erdélyi kirándulóhelyek: a Tordai-hasadék

Erdélyi kirándulóhelyek: a Tordai-hasadék

Turista-élményért gyakran több száz kilométert utazunk, elfeledve, hogy a lenyűgöző látványosság itt van karnyújtásnyira. Hétvégére tervezhetünk költségkímélő kiruccanást közeli kirándulóhelyekre, illetve nyaralhatunk itthon, turistaként (újra)felfedezve vadregényes erdélyi tájakat.

A Tordai-hasadék közismert természeti látványosság, amelyet, éppen azért, mert annyira él a köztudatban, elfelejtünk számba venni, ha valahová a közelbe tervezünk kirándulást. Legendája is annyira ismert, hogy talán nincs olyan széles Erdély-országban, aki ne hallott volna róla.

Szent László királyunk több mint 900 évvel ezelőtt Torda mellett harcolt a kunokkal, akik túlerőben lévén, üldözőbe vették a magyar sereget. Szent László visszavonult a hegyek felé, feltekintett az égre és Istenhez fohászkodott segítségért. Abban a pillanatban kettéhasadt a hegy, a kunok az egyik, a magyarok a másik oldalon maradtak. Így menekült meg a magyar sereg. Szent László lovának patkónyomai még ma is látszanak a hasadék felett. Aki nem hiszi, menjen, és nézze meg!

A Tordai-hasadék az egyik legismertebb természeti látványosság Erdélyben, 1938. óta védett terület. Vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken, a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között, egy nagyobb beszakadt barlangrendszerből alakult ki. A beszakadt völgyet sok-sok ezer éven át mosta Hesdát-pataka, míg elnyerte mai formáját.

Növény- és állatvilága olyan egyedi példányokat rejt, amelyek Európában ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. A Romániában ismert növények több mint egy negyede fellelhető itt. Van itt árvalányhaj, tűlevelű szegfű, díszes zabfű, gyászoló imola, illatos kankalin, többféle írisz, kőtörőfű, tiszafa – hogy csak néhány érdekességet említsünk. Különlegessége a ritka növénynek számító magyarföldi husáng, amely Európában csak a Kárpát-medencében fordul elő hat helyen, a tordai, vagy turkesztáni hagyma, amelynek legközelebbi lelőhelyei az Urál-hegység déli részén és Közép-Ázsiában vannak. Több védett állatfaj is él a Tordai-hasadékban: kövirigó, szirti sas, fülesbagoly, és számtalan különleges pillangóféle. A bejáratnál zöld gyíkok sütkéreznek a napfényen, a hasadék szikláin faligyíkok igyekeznek elbújni a kíváncsi tekintetek elől.

A Tordai-hasadék 32 jegyzett barlangot rejt, ezek közül 12 hosszabb mint 6 méter. A hasadék könnyű túrázó-hely, bárki átsétálhat rajta. Másfél kilométert sem tesz ki a hossza. A romantikus útvonal 200-250 méter magas sziklafalak között vezet, jól kiépített, biztonságos, függőhidak, és lánccal, korláttal biztosított sziklaperemek váltják egymást, nagyobb esőzések után lezárják a veszélyesebbnek ítélt szakaszokat. Túrabakancs, vagy olyan cipő ajánlott, ami jól tartja a bokát.

A Tordai-hasadék keleti oldalán mesébe illő, tornyos menedékház áll. Az Erdélyi Kárpát Egyesület építtette a múlt század elején, felavatására 1935. szeptember 9-én került sor. Az alapító okiratot és építésének történetét ércdobozba zárva befalazták, az épület egyik szegletébe. „Ezt a turista menedékházat az Erdélyi Kárpát Egyesület építette ……………hogy otthont nyújtson a vándornak, kit a természet szeretete csal erre a vidékre, pihenőhelyet a turistának, kit a Tordai-hasadék szépségei hoztak ide, és, hogy példát mutasson a jövőben is, hogy okos elhatározással, erős akarattal, áldozatra kész lélekkel minden időkben lehet alkotni és a köz javát szolgálni.” – ez áll az ércdobozba zárt papiroson.