Az Arany Kódex rejtélye – a román sajtó ismét manipulál?
„Románia elvesztette a világ legértékesebb könyvét, amelyet most Magyarország birtokol”. „Az aranybetűs kódex illegálisan került a magyar állam tulajdonába a román államtól, és ezért Monica Macovei a hibás” – ilyen szalagcímek jelentek meg az utóbbi időben a román internetes sajtóban és ezzel együtt a közösségi oldalakon, nem kis felháborodást keltve bizonyos román sajtófogyasztók körében. A tény ezzel szemben az, hogy a kódex a gyulafehérvári Batthyáneumban van, amelyet a román állam még mindig nem szolgáltatott vissza.
A dolog már első ránézésre sejteti, hogy valami nincs rendben, és újabb manipulatív, hajától előráncigált témáról van szó. De menjünk szépen sorban. A Codex Aureus vagy Arany Kódex a gyulafehérvári Batthyáneum egyik legértékesebb kincse. Borjúbőrből készült pergamen, melyre arany tintával írtak, és a 800-as évekből származik. A kódex részlete 1782-ben Bécsből került Batthyány Ignác erdélyi püspök gyulafehérvári könyvtárába, amelynek legértékesebb kincsévé vált. A részlet Máté és Márk evangéliumát tartalmazza. Annyira értékes, hogy Ceauşescu, amikor nemzetközi kölcsönt vet fel, ezzel a kódexszel fedezte.
A kódexnek helyet adó Batthyáneumot gróf Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök alapította 1798-ban. A román állam a könyvtárat, a gyűjteményt, ezzel együtt a Codex Aureust is államosította 1950-ben . Azóta a román nemzeti könyvtárhoz tartozik, és csak külön engedéllyel rendelkező kutatókat fogad. Egy kormányrendelet értelmében vissza kellett volna szolgáltatni a püspökség jogutódjának, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, de a rendeletet nem hajtották végre, mert a Szociáldemokrata Párt városi szervezete keresetet nyújtott be ellene. Az érsekség az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, amely elmarasztalta a román államot. És itt jön a képbe Monica Macovei, aki ügyvédként képviselte a gyulafehérvári érsekséget az emberjogi bíróságon. A Batthyáneum és a Codex Aureus mostanra sem kerül vissza az érsekség tulajdonába. Eddig a történet.
De mi köze mindehhez Magyarországnak? Miért mondja a román sajtó, hogy a magyar állam rátette a kezét a kódexre? Ez rejtély. Valószínűleg egy újabb manipulatív, feszültségkeltő kampányról van szó. A gyulafehérvári érsekséget képviselő Komáromi Attila ügyvéd sem érti a dolgot. „Nem tudom, honnan indult a cirkusz” – nyilatkozta a Kolozsvári Rádiónak. Az érsekség ragaszkodik a tulajdonához, ám engedményt is hajlandó tenni, javasolták, hogy az állam és az egyház akár közösen is gondozhatja a könyvtárat – mondta Komáromi Attila. Most várják, hogy a restitúciós bizottság valamilyen döntést hozzon az ügyben. A román sajtó egyszer sem kereste meg az érsekséget információszerzés végett.
Szerkesztő: forrai.szerenke, 2015 június 12, 13:11 / actualizat: 2015 június 13, 7:37
