„Érzésvilágom tükörképe, felmutatása irodalmi eszközökkel”
„Tulajdonképpen kihasználtam azt a lehetőséget, hogy az irodalom képes úgy is átadni érzéseket, hogy nem is tudjuk, mi az, amit érzünk még” – mondta első regénye kapcsán Pion István Kolozsváron.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2026 július 21, 15:24
Pion István szerint A Búbánat-völgyön át című kötet „egy felnövéstörténet, amelyet talán azért érdemes elolvasni, mert kiderül belőle, hogy sosem vagyunk egyedül”. A magyarországi költő, slammer, újságíró első kisregénye bátor és egyben érzékeny olvasmány: olyan, amely hozzásegíthet a körülöttünk lévő világ megértéséhez, egyszersmind önmagunk jobb megismeréséhez is közelebb visz. A prózakötet egyszerre önéletrajzi ihletésű történet, nevelődési regény és a trauma természetéről szóló megrázó vallomás. Személyes, mégis visszafogott hangon beszél a gyermekkori bántalmazásról, az egyházi közegben átélt visszaélésekről, a trauma feldolgozásáról és a kilépés lehetőségéről. Csendes, pontos és emberi.
A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten találkoztunk Pion Istvánnal, aki adott pillanatban úgy fogalmazott: nagyon meghatározó volt számára az az időszak, amikor a nyilvánosság elé állt az őt ért bántalmazással, másrészt pedig az élet is körbefonta az előállását. „Nyilván, nem egyedül voltam, aki előállt, de azért mégiscsak egyedül van az ember az ilyesmivel”, fűzte hozzá. Úgy érzi, a könyv által könnyebb lehet felismerni bizonyos helyzeteket, amelyekből szükség esetén az ember kimenekülhet. Nem is annyira jobbá szeretné tenni az embereket, mert az azért elég nehéz lenne, hanem inkább ellenállóbbá. A regény első, Bevezetés része az ő érzésvilágának a tükörképe, a felmutatása irodalmi eszközökkel.
Szerkesztő: Ferencz Zsolt
