„Magyarország szíve ott dobban minden magyarban”
Mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát, magyarul gondolkodik, álmodik és aki szeret magyarnak lenni, éljen bárhol a nagyvilágban – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti összetartozás napja alkalmából mondott beszédében.
Katonai díszünnepséggel kezdődött a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezés Budapesten. Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti lobogó felvonása után mondott beszédében a magyarság szívére nehezedő kősziklaként beszélt Trianonról; óriási eredményként értékelte a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak visszaállításáról szóló megállapodást és bírálta a felvidéki magyarokat sújtó Benes-dekrétumokat. Magyar Péter kiemelte: a magyar nemzet nemrég ítéletet mondott a megosztottság fölött, a gyűlölet és a félelemkeltés fölött. Kimondta, hogy sokkal több köt össze bennünket magyarokat, mint ami elválaszt, hogy a szeretet és a béke erősebb a hatalmi játszmáknál.
A kormányfő arról is beszélt, hogy június 23-án Budapesten tartják a V4-ek miniszterelnöki találkozóját. Az elmúlt években meggyengült szövetséget szeretnék újra megerősíteni és bővíteni, akár Románia irányába is.
Mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát, magyarul gondolkodik, álmodik és aki szeret magyarnak lenni, éljen bárhol a nagyvilágban – jelentette ki Magyar Péter. Hozzátette: a magyar nemzet ereje abban áll, hogy egyszerre képes történelmi emlékezetének megőrzésére és közös jövő építésére. „Magyarország szíve ott dobban minden magyarban, ott dobban a Londonban dolgozó munkásban, a csíkszeredai pedagógusban, az ungvári édesanyában, a soproni édesapában és a balassagyarmati kisgyermekben” – fogalmazott a kormányfő.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, ahol az I. világháborúban győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. A békediktátum eredményeképpen a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát. A trianoni szerződés aláírása után mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Birtalan Albert
