Feltételes gyermekpénz? Prok és kontrák
A gyerekpénz feltételekhez kötése ellen tiltakozik az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom és a Mentés Másként Pedagógia egyesület. A törvényjavaslat pontjairól Szabó Ödön parlamenti képviselő számolt be rádiónknak. Megkeresésünkre a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is véleményezte a javaslatot.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2026 május 11, 12:39
A gyerekpénz feltételekhez kötése ellen tiltakozik az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom és a Mentés Másként Pedagógia egyesület. A javaslat ellen petíciót indítottak, amit már több mint 400-an írtak alá.
Az RMDSZ április végén nyújtott be javaslatot a szenátusban. Ennek egy pontja a jelenlegi 292 lejes gyerekpénzt 100 lejre csökkentené, viszont további 250 lej járna azoknak, akik teljesítik a jelenléti feltételeket és kiváló a magaviseletük. A javaslatot kidolgozó képviselő, Szabó Ödön azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a gyerekpénz feltételekhez kötése csökkenthetné az iskolaelhagyást.
Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom és a Mentés Másként Pedagógia egyesület szerint a javaslat csupán tüneti kezelés. Úgy vélik: valódi oktatási reform helyett inkább megszorítást alkalmaz, a szülőkre és a gyerekekre hárítja a felelősséget, miközben egyes családokban a gyerekpénz a megélhetést jelenti.
A javaslattal kapcsolatos kifogásokról az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom egyik tagja, Hart Edina pedagógus nyilatkozott rádiónknak.
A törvényjavaslat pontjairól Szabó Ödön parlamenti képviselő számolt be rádiónknak. A civil kritikákra azzal reagált, hogy amíg az ország nem képes megoldani az oktatási rendszer súlyos hiányosságait, addig a bevethető eszközöket kell alkalmazni az iskolaelhagyás csökkentése érdekében. A képviselő szerint a gyerekpénz feltételekhez kötése segíthetne ebben.
A javaslatot, rádiónk megkeresésére, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is véleményezte. Az RMPSZ alelnöke, Ferencz-Salamon Alpár azt mondta, többször jelezték a döntéshozók felé, hogy nem elég pénzügyi eszközökkel kezelni az iskolaelhagyás problémáját. Emellett a meleg ebédhez és a felzárkóztatási programokhoz hasonló szolgáltatások szükségére is felhívta a figyelmet.
Ferencz-Salamon Alpár nagy problémaként a pályaorientiáció és a mentorálás hiányát emelte ki. Szlovénia példája azt mutatja, hogy nagy arányban ott csökken az iskolaelhagyás mértéke, ahol a pályaorientációra és a mentorálásra következetes finanszírozást nyújtanak.
Birtalan Albert összeállítása
