In memoriam gróf Bánffy Katalin
Az erdélyi Versailles-ként emlegetett bonchidai Bánffy-kastély tulajdonosától, gróf Bánffy Katalin emlékét idéztük Hegedüs Csillával.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2025 február 20, 12:14
„Életem egyik legmeghatározóbb személyisége volt Bánffy Katalin” – nyilatkozta rádiónknak Hegedüs Csilla, a bonchidai Bánffy-kastély felújításán és újraélesztésén dolgozó Transylvania Trust Alapítvány elnöke. Mint mondta, a 101. életévében, múlt héten elhunyt grófnő, memoáríró, Bánffy Miklós lánya „a második világháború végén úgy ment el innen, mint az egyik leggazdagabb, ha nem a leggazdagabb erdélyi magyar arisztokrata család örököse, és aztán 180 fokot fordult vele a világ: Marokkóban, tulajdonképpen ismeretlen emberként kellett újrakezdenie az életét. Hozzájárulása az erdélyi magyarság helyzetének megismertetéséhez óriási. Nem tudok sok olyan erdélyi magyar szerzőről, akinek a műveit húsz nyelvre lefordították volna…”
Hegedüs Csilla úgy fogalmazott: „Bonchidát nemcsak a falak jelentik, mert Bonchida egy szellemiség, amit Bánffy Miklós teremtett ott meg, amit Bánffy Katalin igyekezett a munkája során továbbvinni, és hála Istennek, ezt sikerül a családdal közösen, partnerségben folytatni”. Hegedüs Csillát előbb a több mint húsz éve tartó közös történetük kezdeteiről kérdeztük.
Az évek során különböző dokumentumfilmek készültek, amelyekben az erdélyi Versailles-t és Bánffy Katalin személyiségét hozták közelebb a nagyközönséghez, így például a Kőbe faragott szemtanú 1993-ban, Maksay Ágnes és Marius Tabacu rendezésében, vagy éppen Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája című film, Szederkényi Olga rendezésében. Tavaly decemberben, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében mutatták be a Művész moziban televíziós kolléganőnk, Spitzer Judit portréfilmjét, az Erdélytől Marokkóig című alkotást, amely itt nézhető meg.
Spitzer Judit a vetítés előtt a Hangoló vendége volt, akkor arról is mesélt, hogy milyen utakon-módokon fogott hozzá a filmkészítéshez – avagy: hogyan szeretett bele ebbe a projektbe, egyúttal mondhatni Bánffy Katalinba is.
Szerkesztő: Ferencz Zsolt
