Sajtóklub: 35 éve történt – a román forradalom előzményei
1956 és 1989 párhuzamairól és Ceaușescu őrült háborús terveiről is beszélgettünk Krajnik-Nagy Károllyal a Sajtóklub legutóbbi adásában.
Szerkesztő: mihaly.istvan, 2024 november 5, 12:10
Mi történt 1989 őszén, 35 évvel ezelőtt Romániában, Magyarországon és a Szovjetunióban, általában Kelet-Európában? Miben és mennyiben hasonlít az 1956-os magyarországi és az 1989-es romániai forradalom? A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszak ismert és kevésbé ismert eseményeiről, részleteiről és összefüggéseiről is beszélgettünk Krajnik-Nagy Károly közíróval, a Brassói Lapok és a Szabadság egykori szerkesztőjével, az Anno domino 1989 című kötet szerzőjével.
„Mindkét forradalmi eseményt a Szovjetunióban bekövetkezett vezetőváltás és erjedés indította el (1956-ban Hruscsov beszéde Sztálin bűneiről, a desztalinizáció folyamata, 1989-ben pedig Gorbacsov útkeresése a brezsnyevi tespedés és hanyatlás csődtömege után). A beindult szovjet erjedés 1956-ban és 1989-ben is visszhangra leginkább a lengyeleknél és a magyaroknál talált, a legnagyobb kerékkötői pedig mindkét esetben a sztálinista román vezetők, Gheorghe Gheorghiu-Dej és Nicolae Ceaușescu voltak. Mindkét esetben beindult a dominóhatás, a meghirdetett szovjet desztalinizáció a lengyeleknél a poznani lázadáshoz jelentett hátszelet, a lengyel eseményekkel való szolidaritás pedig a forradalomba torkolló magyar diáktüntetéseket váltotta ki… A romániai magyarság pedig mindkét esetben két szék közt a pad alatt találta magát.”
Szó esett arról is, miért nem „lazított a gyeplőn” Nicolae Ceaușeșcu a külföldi adósságok kifizetése után, de még 1989 késő őszén sem, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a „keleti blokk” össze fog omlani, és a Szovjetunió, Mihail Gorbacsov nem tesz ez ellen semmit, a belügyekbe való be nem avatkozás elvét alkalmazva.
A lejátszóra kattintva a november 4-i, hétfő délutáni 55 perces élő műsor szerkesztett, kissé rövidített változatát hallgathatják meg.
Szerkesztő-házigazda: Mihály István
