Felszentelték és megáldották a kolozsvári Mária-oszlopot
A barokk fogadalmi szobor, Erdély második legrégebbi köztéri emlékműve, a magyar közösség és az egyházak összefogása révén évtizedes "száműzetés" után került vissza eredeti helyére.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2024 augusztus 16, 08:19
Fúvós hangszerek válaszolgattak egymásnak az Egyetem utca erkélyeiről, illetve a piarista templom ablakából – így kezdték el a visszaállított Mária-oszlop felszentelését Kolozsváron, Nagyboldogasszony ünnepén.
A barokk fogadalmi szobor, Erdély második legrégebbi köztéri emlékműve, a magyar közösség és az egyházak összefogása révén évtizedes „száműzetés” után került vissza eredeti helyére, ahonnan a kommunista rezsim ideológiai okokból elköltöztette. Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök szentelte fel és áldotta meg a piarista templom búcsúján.
László Attila főesperes beszédében hangsúlyozta, hogy „Kolozsvár mindannyiunké, együtt örülünk annak, ami szép és jó”. A főesperes emellett kifejezte háláját mindazoknak, akik segítettek, hogy a szobor visszakerüljön eredeti, méltó helyére.
Oláh Emese alpolgármester arról beszélt, hogy a fogadalmi oszlop visszahelyezése nemcsak a múlt előtti tisztelgés, hanem a jövő iránti elkötelezettség jele is.
A műemlék belvárosba való visszahelyezéséről 2018-ban döntött a képviselőtestület, a belvárosi utcák gyalogövezetté alakítását célzó projektnek volt a része. A helyreállítás Kolozsi Tibor szobrászművész tervei alapján történt, az emlékmű körüli teret Macalik Arnold építész tervezte. A restaurálást Kiss Zoltán Árpád és Gere István kőfaragó, André Csongor és Sipos István Márton szobrász, valamint Bede Ingrid Izabella keramikus végezte.
A fogadalmi oszlopot megrendelője, gróf Kornis Antal a pestisjárvány után állíttatta, ebben édesapja, felesége és nagyobbik lánya is életét vesztette. Kornis a szoboregyüttes elkészítését 1744-ben az erdélyi barokk szobrászat fő mesterére, Anton Schuschbauerre bízta. Az emlékművet hálaadománynak szánta, miután véget ért az 1738-ban kezdődött pestisjárvány. A barokk fogadalmi szobrot a kommunista hatóságok 1959-ben, restaurálása után bontották le azzal az indokkal, hogy akadályozza a gépkocsiforgalmat. 1961-től a Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt templom kertjében állt, alig észrevehetően.
A szobor két éve már súlyosan leromlott állapotban került Kiss Zoltán Árpád kőfaragó műhelyébe, ahol hosszas restaurálási munkát végeztek rajta. Az oszlopon álló Szűz Mária-szobrot azonban annyira megviselte az idő, hogy csak múzeumi körülmények között tudják őrizni, a térre kihelyezett szobor az eredeti alkotás hiteles másolata. Az oszlop több szobrászati eleme viszont eredeti.
A Mária-oszlop visszahelyezését a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Gergely Balázs indítványozta 2018-ban, a néhai Kovács Sándor főesperessel. A kezdeményezést az egyházak és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is felkarolta.
Hallgassa meg összeállításunkat a lejátszóra kattintva:
Birtalan Albert
