Címlap » Vezető » Főoldal » Rendhagyó rádiós túra Erdélyben – a megkacagtató, a megható meg a magnó

Rendhagyó rádiós túra Erdélyben – a megkacagtató, a megható meg a magnó

Szilveszterkor rendhagyó túrára hívtuk hallgatóinkat, amelyben a rádiós magnó volt a főszereplő.

A mikrofon, ami elmaradhatatlan munkaeszköze Sármási-Bocskai Jánosnak is (Fotó: Demeter Zoltán/Facebook)

Egyrészt benéztünk a rádiósok életének és munkájának kulisszái mögé, felidézve a jó találkozásokat, ismeretségeket, másrészt pedig úgyszólván szakmáztunk is kicsit. A legtöbb idejét terepen töltő sajtómunkásnak járó elismerést is megkaphatná Sármási-Bocskai János, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, aki legutóbb, december közepén a Gyergyói-medencében és Felcsíkon járt.

„Jaj, maga mindig itt van nálunk”, mondogatják Sármási-Bocskai Jánosnak. Olyanok is vannak, akik a munkatársukként tartják számon a rádióst, ahogy a székelyszentléleki Geréb Jenő, akinek a mindennapjai munkával telnek.

Gyimesbükkön, Áldomáspatakán folytatjuk utunkat. Sárig Attila sajtkészítő „józan paraszti ésszel” fogalmazta meg a mai világ nagy problémáit, miközben életéről mesélt Sármási-Bocskai Jánosnak.

A Gurul a rádió csapata a szejkefürdői Mini Erdély Parkba is bebiciklizett (Fotó: Mini Erdély Park/Facebook)

2023 szeptemberében immár 23. alkalommal indult útnak a Gurul a rádió csapata, ráadásul jótékonysági céllal is, hiszen az Erdélyi Magyar Vakok és Gyengénlátók Iskolájának a helyzetén általuk is lehetett segíteni. Az elmúlt évek mindenféle eseményeit, így a koronavírus-járványt is számba véve mondhatni csoda, hogy ezt minden évben sikerült tető alá hozni. Kádár Zoltán főszervezőt, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársát még az indulás előtt tárcsáztuk a Hangolóból.

Vidám hölgykoszorúval is találkozott a Gurul a rádió csapata, mégpedig Hargitafürdőn, Kádár Zoltán pedig a biciklit hamar magnóra cserélte.

Homoródremetén is megálltak a bicikliző rádiósok, és a mindennapok ügyes-bajos dolgairól is elbeszélgettek az ottaniakkal. A zsákfalucskában kevesen maradtak, bár sohasem volt egy nagy település, a múlt század elején még közel 250-en laktak ott. Mára alig maradtak 42-en. Az összegyűlt remeteiek nagy szeretettel, friss pánkóval, hideg borvízzel és meleg szavakkal fogadták kollégáinkat. Volt, aki a rádióját is bekapcsolva hagyta, bár elmondása szerint szinte állandóan működik a készülék. Kádár Zoltán is bekapcsolta a felvevő készülékét és megörökítette, hogyan zajlik egy ilyen találkozás.

A szilágybagosi Kavalkád női énekkar gyűrűjében

A Székelyföld után folytassuk a Kolozsvári Rádió adáskörzetében! Sebők Tímea azok közé tartozik, akik tavaly minden egyes kiszálláson ott voltak a rádió csapatában. És vajon, hogyha most azt mondaná valaki, hogy január elsején ismét elindulunk, akkor mit mondana?

Az ígéret szép szó, s ha betartják, úgy jó! Most az iménti beszélgetésben említett kedves meglepetés következik, a szilágybagosi Kavalkád női énekkar, akiket a rádiós sátor alá is sikerült becsalogatnunk, még azelőtt, hogy színpadra léptek volna. Ők ezzel a gyönyörű énekkel ajándékoztak meg bennünket:

Boér Károly munka közben, mert a laptop is elmaradhatatlan kelléke a rádiós munkának (Facebook)

Szilágysági látogatásunk alkalmával Gáspár Attila zenetanárral, zeneszerzővel is találkoztunk, aki gyűjtései során, mint mondta, legalább öt olyan dallamot talált, ami zenetörténeti ritkaságnak számít. Karácsonyi műsorunkban már bemutattunk egy ilyent, most jöjjön egy másik kincs. György Mária néni énekel a Tövishátról.

Boér Károlyt is feltöltik a kiszállások, amit aztán a következő munkáiba is be tud építeni. És vajon az ő története hogyan kezdődik, honnan az Erdély-járás és a gyűjtések iránti fogékonysága? – kíváncsiskodtam, mire azt válaszolta: egyszerű a magyarázat, hiszen jó helyre járt iskolába.