NATO-csúcs: Klaus Iohannis szerint Románia valamennyi célkitűzése teljesült

Románia valamennyi célkitűzése teljesült a madridi NATO-csúcson – jelentette ki szerdán Klaus Iohannis.

Az államfő a Romániát érintő eredményeket illetően az utóbbi évek egyik legjelentősebb NATO-csúcstalálkozójának nevezte a madridi eseményt. Kiemelte, hogy a Fekete-tenger és térsége most szerepel először a NATO stratégiai koncepciójában.

Klaus Iohannis kijelentette, hogy amerikai katonai jelenlét növelése javára válik mind Romániának, mind a teljes térség biztonságának. Az államfő üdvözölte Joe Biden amerikai elnök bejelentését, miszerint megerősítik Romániában az amerikai katonai jelenlétet egy dandárszintű harccsoport áttelepítésével az ország területére. Ez nemcsak Romániának, hanem az egész térség biztonságának javára válik majd – mondta. A dandárszintű harccsoport romániai létesítésének technikai részleteiről a következő hetekben egyeztetnek a diplomáciai és katonai illetékesek – tette hozzá Iohannis.

Joe Biden amerikai elnök bejelentette a NATO madridi csúcsértekezletén, hogy az Amerikai Egyesült Államok megerősíti katonai jelenlétét Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Nagy-Britanniában, Németországban és Olaszországban. Biden azt is közölte, hogy ötezer fős pótlólagos dandárharccsoportot fognak fenntartani, amelynek Romániában lesz a bázisa.

A csúcstalálkozón a NATO-tagországok vezetői elfogadták az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének új, a következő évtizedre vonatkozó stratégiai koncepcióját.

Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár a döntést ismertető sajtótájékoztatóján elmondta: a dokumentumban Oroszországot „a legjelentősebb és közvetlen fenyegetésnek” minősítették a szövetséges országok biztonsága, a béke és az euroatlanti térség stabilitása szempontjából. Hangsúlyozta: az új stratégia „nagyon különbözik” a 2010 óta érvényben lévő, Lisszabonban elfogadott koncepciótól, amelyben Oroszországot a NATO stratégiai partnerének nevezték. Emellett a korábbi dokumentumban nem szerepelt Kína, amelyet azonban most a szövetség érdekeire, biztonságára és értékeire nézve kihívásként nevesítettek.

A főtitkár beszámolt arról, hogy a NATO-tagállamok vezetői alapvető változtatások bevezetéséről is döntöttek a szövetség elrettentési és védelmi képességeiben. E változtatások része egyebek mellett a keleti szárnyon az előretolt védelem megerősítése, valamint a készenléti erők létszámának növelése, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban reagálhassanak. A hidegháború óta először kerül ilyesmire sor – jegyezte meg. A szövetségesek döntöttek továbbá Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásának folytatásáról is.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta a tagállamok elkötelezettségét, hogy bruttó hazai termékük legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Kilenc ország már átlépte ezt a küszöböt, 19-nek világos terve van arra, hogy 2024-ig megvalósítsa a célkitűzést, és további öt elkötelezett abban, hogy a későbbiekben teljesíti.

A főtitkár bejelentette: a NATO hivatalosan is felkérte Svédországot és Finnországot, hogy csatlakozzék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Sauli Niinistö finn elnök szerint a két ország a jövő héten írhatja alá a NATO-tagságot megelőző csatlakozási jegyzőkönyvet. Az eljárás befejezéséhez a 30 szövetséges ország nemzeti parlamentjeinek jóvá kell majd hagyniuk a csatlakozási jegyzőkönyvet.

A szövetségesek közül utolsóként Törökország adta meg támogatását a bővítéshez, miután kedden háromoldalú megállapodásban rendezték Ankara fegyverexporttal és terrorellenes harccal kapcsolatos fenntartásait. A dokumentumban rögzítették, hogy a finn és a svéd kormány együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak Moszkvában azt mondta, az újabb NATO-erők kelet-európai telepítése kompenzáló intézkedéseket eredményez majd Oroszország részéről, Moszkva pedig rendelkezik azokkal a képességekkel és erőforrásokkal, amelyekkel garantálhatja saját biztonságát.

Rjabkov szerint azok, akik a NATO kelet-európai katonai jelenlétének megerősítését javasolják, „”abban az illúzióban élnek, hogy Oroszországot meg lehet félemlíteni, és valamiképp fel lehet tartóztatni”. „Ez nem fog nekik sikerülni. Azoknak az országoknak a biztonsága, ahol további kontingensek jelennek meg, nem fog megerősödni, és a stabilizáció lehetősége távolabbra kerül, a kockázatok pedig növekedni fognak” – nyilatkozta Rjabkov.

A miniszterhelyettes szerint az Egyesült Államok korábban „elszalasztotta a lehetőséget”, amelyet az orosz fél tavaly ajánlott fel neki „jogilag kötelező erejű megállapodások megkötésére a biztonsági garanciákra” vonatkozó javaslatok formájában, amelyek célja „az eszkalációs forgatókönyv elkerülése” volt.

mti-hírösszefoglaló

Szerkesztő: kristalybea, 2022 június 30, 10:41