Megállapodott Ukrajna és Magyarország a kárpátaljai magyarok jogairól
Novák Csaba Zoltán szerinte ez a konkrétumokra épülő megállapodás az ott élő román kisebbségnek is fontos lehet, ha az ukrán fél betartja a vállalásait.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2026 június 4, 14:59
Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére – jelentette be a magyar miniszterelnök.
Magyar Péter tájékoztatott: a megállapodás magyar és ukrán szakértők néhány hetes szakmai tárgyalásának eredménye, amelybe a kárpátaljai magyar szervezeteket és egyházakat is bevonták. Hozzátette: a megállapodásban rögzített kisebbségi jogok megjelennek Ukrajna azon cselekvési tervében, amelyet az Európai Unió felé vállalt. Amennyiben ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy megnyissák az első csatlakozási klasztert Ukrajna vonatkozásában. Magyarország viszont továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat – nyomatékosította a magyar miniszterelnök.
„Az ukrán fél vállalta, hogy visszaállítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét, nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz a magyar nyelv, a nemzetiségi iskolák tanulói szabadon használhatják a magyar szimbólumokat is a jövőben, ünnepségeiken elénekelhetik a magyar himnuszt, szerepeltethetik a nemzeti lobogót és magyar nyelvű feliratokat helyezhetnek el az iskolákban, az iskolai adminisztrációt magyar nyelven is biztosíthatják, a bizonyítványokat magyar nyelven is kiállíthatják, a magyar fiatalok az érettségi és felvételi vizsgájukat magyar nyelven is letehetik a jövőben, magyar nyelv és irodalomból is érettségi vizsgát tehetnek, a nemzetiségi iskolákban az ukránul oktatott kötelező tantárgyak köre csak a szülők előzetes beleegyezése alapján bővíthető, az ukrán fél garanciát vállalt arra, hogy alacsonyabb létszám esetén is fenntartja a nemzetiségi iskolákat” – mondta Magyar Péter.
Ukrajnában a rendszerváltás után élhetőbbé vált a kisebbségi lét, de ez 2010 után fokozatosan romlott, az orosz-ukrán konfliktus, majd a háború miatt – részletezte a Kolozsvári Rádiónak a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője, Novák Csaba Zoltán. Hozzátette: az oktatási és az államnyelv-törvény egyre markánsabban szorította vissza az anyanyelv használatot a kisebbségi közösségek esetében.
Szerinte ez a konkrétumokra épülő megállapodás az ott élő román kisebbségnek is fontos lehet, ha az ukrán fél betartja a vállalásait. Novák Csaba Zoltán kifejtette: a megszorítások zöme eddig is inkább az ott élő orosz kisebbséget érintette, de ha Ukrajna ténylegesen európai orientációjú jövőt képzel el magának, akkor a megállapodásba foglalt vállalásokat minden kisebbség esetében be kell tartania.
Birtalan Albert összeállítása
