Románok és magyarok viszonyrendszere a két világháború közötti Nagy-Romániában
Interjúk az MCC szervezte eseményről.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2026 május 27, 12:41
1920 után új korszak kezdődött a románok és magyarok közös erdélyi, bánsági és máramarosi történetében. A magyarok egy része úgy gondolta, átmeneti politikai helyzetről van szó, és a revizionizmust támogatta, míg mások a transzilvanizmust választották kulturális alternatívaként a központosító román nacionalizmussal szemben. Azok közül, akik korábban a magyarországi románok jogaiért harcoltak, többen Nagy-Románia meghatározó alakjaivá váltak, és olyan román nemzetállami víziót képviseltek, amely az 1930-as évek végére inkább kizáróvá, mint befogadóvá vált.
A Mathias Corvinus Collegium 11 alkalomból álló, Románok és magyarok a közös múlt tükrében című sorozatának nyolcadik alkalma ennek a témakörnek a bemutatását és megvitatását kínálta az érdeklődőknek. Meghívottak Dr. Sata Kinga-Koretta és Dr. Pálfy Zoltán, a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának adjunktusai, valamint Dr. Răzvan Pârâianu, a marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem Bölcsészettudományi Karának adjunktusa voltak. A moderátori szerepet Dr. Marius Turda orvosbiológia-történeti professzor, az Oxford Brookes Egyetemen, valamint a Royal Historical Society tagja vállalta magára.
Az eseményt követően Sata Kinga-Koretta és Pálfy Zoltán válaszoltak a Kolozsvári Rádió kérdéseire.
Riporter: László Tibor
