Mágikus történelmi utazás zenei remekművek által
Március 16-án a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathattak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2026 március 18, 09:03
A Budapesti Vonósok és a Kolozsvári Magyar Opera közös koncertje mágikus történelmi utazásra hívta az érdeklődőket március 16-án. Az előadás egy 17. századi kódexben megőrzött dallamot keltett új életre Orbán György Sopra il canto fermo című kompozíciójában. A kortárs erdélyi zene élő klasszikusa, Csíky Boldizsár még régebbi időket, a 14-16. századi Erdélyt elevenítette fel vonószenekari művében, a több mint fél évszázada komponált, 1974-ben, Marosvásárhelyen bemutatott Régi erdélyi énekek és táncok című darabban.
A koncerten elhangzott a kolozsvári és a budapesti zenei élet fáradhatatlan alkotója, Selmeczi György kantátája, az Elégia, amelynek szövegét Radnóti Miklós verseiből, verssoraiból a zeneszerző állította össze. A kompozíció fókuszában Radnóti költői sorsa áll, egy megrendítően mély, 20. századi emberi dráma. Ebben a műben közreműködött még Csereklyei Andrea énekművész és a Kolozsvári Magyar Opera férfikara Kulcsár Szabolcs irányitásával. Az estet Bach és Bartók egy-egy remekműve keretezte.
Összeállításunkban azt a két beszélgetést sugározzuk, amelyet Selmeczi György karmesterrel és zeneszerzővel, valamint Pilz János hegedűművésszel a Budapesti vonósok hangversenymesterével készítettünk a koncert után.
Riporter: László Tibor
