Nagybányai zaklatásgyanú: tények és tanulságok
A nagybányai Németh László Elméleti Líceum egyik tanárát azzal gyanúsítják, hogy több diákját zaklatta fizikailag és szexuálisan is. Összeállításunkban megszólaltatunk helyi szereplőket, és arra is kitérünk, hogy hogyan lehetne megelőzni hasonló eseteket.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2026 február 17, 16:39 / actualizat: 2026 február 17, 17:52
Pénteken jelent meg az Átlátszó Erdély portálon egy tényfeltáró írás arról, hogy a nagybányai Németh László Elméleti Líceum egyik tanára feltehetően több diákját is zaklatta érzelmileg, fizikailag és szexuálisan, gyakran egy hagyományőrző egyesület eseményeinek keretében. A cikk megjelenése előtt néhány órával, péntek reggel közölte a nagybányai rendőrség, hogy házkutatásokat végeznek három illető, egy tanár és két volt tanítvány lakásán, többrendbéli, folytatólagos erőszak és nemi erőszak elkövetése gyanújával.
A Németh László Elméleti Líceum honlapján hétvégén megjelent dokumentum szerint az N-J. Z. monogramot viselő tanárt ideiglenesen eltiltották a közvetlen tanítástól amiatt, hogy jelenleg gyanúsítottként szerepel egy bűnvádi eljárásban. A tanár, akit az Átlátszó megkeresett, tagadta az érzelmi, fizikai vagy szexuális abúzust diákjaival szemben, vagy hogy azt is, hogy önmagát természetfeletti erővel felruházottnak állította volna be – mint erre több megszólaló is hivatkozik. A bűnvádi eljárás lezártáig az ártatlanság vélelme érvényben van.
Az idézett cikk egy 2009-2010-ben kezdődött folyamatot mutat be, feltérképezve azt is, hogy a szélesebb közösség mikor és hogyan találkozhatott a gyanúval ez idő alatt. Az írásból az rajzolódik ki, hogy a történet egyik mérföldköve az a 2021-ben elkezdett színjátszó kör, amelyre a Teleki Magyar Ház kérte fel Moldován Blanka nagybányai születésű színészt, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját. Foglalkozásvezető társával együtt ugyanis itt vették észre, hogy kirajzolódik egy mintázat néhány diák jeleneteiben.
Moldován Blankát arra kértük, idézze fel az akkori eseményeket.
Az Átlátszó cikke idézi Markó Hajnalt, illetve Dávid Lajost, a nagybányai Teleki Magyar Ház vezetőit, akik nem emlékeznek arra, hogy jelzést kaptak volna a színjátszókör után. Ugyanakkor a cikk szerint beszéltek egy diáklánnyal, és azt javasolták neki, hogy találkozzon az RMDSZ helyi vezetőjével, amit a lány meg is tett.
Dávid Lajos a cikk megjelenése után megosztotta azt a közösségi oldalán, azt fűzve hozzá, hogy „Minden ember, minden közösség életében vannak mélypontok. Nagybánya most egy ilyen mélypontját éli meg. Szembe kell néznünk a történésekkel. Le kell vonnunk a következtetéseket.”
Az ügy kapcsán a hétvégén nyilatkozatot adott ki az RMDSZ nagybányai és máramarosi szervezete is, amelyben mélységesen elítél minden, gyermekek ellen irányuló testi és lelki erőszakot. Hangsúlyozzák a felelősségre vonás fontosságát, és kérik mindazokat, akik információval rendelkeznek, hogy segítsék a hatóságok munkáját. Pintér Zsoltot, az RMDSZ Máramaros megyei elnökét Szász Edit, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa kérdezte.
Bármilyen bántalmazás, zaklatás vagy visszaélés akár gyanúja esetében felmerül a kérdés: hogyan lehet megelőzni? Csíkszeredában tavaly önkormányzati kezdeményezésre indult el egy többéves, intézményközi együttműködésre épülő iskolai védelmi program. Ez egységes szakmai keretet biztosít az iskolai bántalmazás, erőszak és visszaélések megelőzéséhez, korai felismeréséhez és hatékony kezeléséhez. A program részeként készült el Köllő Ildikó filmrendező Látásvizsgálat című kisfilmje, amely fiktív környezetbe helyezve villantja fel, milyen jelei lehetnek a határátlépéseknek, és erre milyen, nem kívánatos reakciók születhetnek.
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy 2019-ben megjelent cikkben foglal össze néhány olyan jelet, amelyre figyelni lehet, ha szülők – vagy tulajdonképpen bárki – arra gyanakszik, hogy a gyermek zaklatás áldozata lehet. Ezek között említik a spontán lebetegedést, a tanárokra való panaszkodást, a viselkedés hirtelen megváltozását, vagy azt, ha a gyermek nem érzi magát elég jónak. Természetesen ezek nem egyértelmű bizonyítékai a zaklatásnak, viszont érdemes további kérdéseket feltenni, megismerni minél több részletet. A megelőzés egyik legfontosabb tényezője a biztonságos légkör, ahol a gyermek úgy érzi, hogy bármit elmondhat.
A szülőknek azt tanácsolják, hogy ha nem az osztályfőnök a tanár, akivel kapcsolatban kérdések merülnek fel, akkor először hozzájuk forduljanak, aztán az igazgatóhoz, végül az intézmény fenntartójához. A diákokat pedig arra biztatják, ha az az érzésük, hogy egy tanár egyértelműen bántani akarja őket, akkor ne söpörjék a szőnyeg alá, hanem beszéljenek róla egy felnőttnek, akiben megbíznak.
Utóbbiról – arról, hogy gyerekeknek milyen lehetőségeik vannak, hogy lépjenek, amennyiben tudomást szereznek egy-egy ilyen helyzetről, netán éppen ők az áldozatok – kérdeztük Sulyok Kárment, a BBTE Alkalmazott Pszichológia Intézetének adjunktusát a Hangolóban.
