Sajtóklub: Mire (nem) jó a mesterséges intelligencia?
Tóth Levente londoni MI-szakértővel a köztudatlanságban elterjedt mítoszokról, túlzott félelmekről és túlzott reményekről beszélgettünk.
Elképesztő, hogy az utóbbi években mennyi sületlenséget, valótlanságot összehordott a média a mesterséges intelligenciáról, Open AI-ról, Chat GPT-ről, s az ún. neurális hálózatokról. Miután 2025 január végén megjelent a MI egy újabb, olcsó kínai verziója, a Deep Seek, ismét listavezető slágertéma lett ez a “forradalmian új” találmány, s ennek leágazásai, a Chat GPT és társai.
Így „látja” a MI dr. Tóth Leventét
A február 24-i Sajtóklubban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félreértéseket, téves elképzeléseket próbáltuk körbejárni, tisztázni szakember segítségével. Beszélgetőtársam dr. Tóth Levente erdélyi származású, harmic éve Angliában élő MI-szakértő, kutatómérnök volt, aki évtizedek óta foglalkozik ezzel a területtel.
Sok egyéb mellett szó esett arról, hogy:
– Mi is tulajdonképpen az AI/MI? Vagy inkább többes számban kéne beszélni róla?
– Mikor „született meg”, mikor hozták létre, milyen „fokozatai” voltak, hogyan fejlődött/fejlesztették?
– Mit kezdjünk az olyan városi legendákkal, mítoszokkal, hogy „öntudatra fog ébredni”?
– Mire jó, mire alkalmas jelenleg, mire használható és mire nem?
Vendégemet arról is kérdeztem, mi a véleménye a világhírű amerikai nyelvész, Noam Chomsky ezen kijelentéséről:
„Ne nevezzük többé mesterséges intelligenciának, hanem nevezzük annak, ami: plágium szoftvernek, mert nem hoz létre semmit, csak lemásolja a meglévő műveket, meglévő művészeket, eléggé módosítva őket ahhoz, hogy elkerüljék a szerzői jogi törvényeket. Ez a legnagyobb szellemi tulajdonlopás, amit valaha feljegyeztek, mióta az európai telepesek megérkeztek az amerikai őslakos földekre.”
A lejátszóra kattintva az hétfő délutáni 55 perces műsor kissé rövidített változatát hallgathatják meg.
Szerkesztő-műsorvezető: Mihály István
