Kelemen Hunor: a Caraman-kémhálózat embereihez köthető Călin Georgescu
Összefüggésbe hozható az egykori Caraman-hálózat körébe tartozó személyekkel Mircea Malița és Călin Georgescu is. Tóth Szilárd történészt Kelemen Hunor témában tett kijelentései kapcsán kérdeztük.
Szerkesztő: kristalybea, 2025 január 17, 18:05
Călin Georgescu a múlt rendszer embere, aki az egykori Caraman-hálózathoz köthető Mircea Malițát tekinti mentorának – ezt állította a Digi24 hírtelevíziónak adott interjújában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A Szövetségi elnök ezzel a román kommunista kémre, Mihai Caramanra utalt, aki behatolva a NATO-ba, 11 éven keresztül, az orosz titkosszolgálatoknak, a KGB-nek szolgáltatott szigorúan titkos információkat. A Caraman-hálózat tevékenységét a hidegháború egyik legnagyobb kémműveletének nevezte korábban Florian Banu román történész.
Călin Georgescu tavaly novemberben Ștefan Mandachi román üzletember podcastjében nyilatkozta, hogy Mircea Malițát tekinti mentorának, akit mindig is őszintén elismert. A Kolozsvári Rádiónak nyilatkozó történész, Tóth Szilárd szerint is Mircea Malița és Călin Georgescu összefüggésbe hozható az egykori Caraman-hálózat körbe tartozó személyekkel.
Az interjú a lejátszóra kattintva hallgatható meg, leírata pedig a továbbiakban olvasható.
„Georgescu beletartozott például később a Caraman, mondjam úgy, hogy baráti körébe, vagy közvetlen ismerősi körébe. Főleg, miután Georgescu 1990 és 1992 között a külföldi hírszerző szolgálatnak lesz az igazgatója. Malița is, Georgescu is, Caramannak a közvetlen környezetébe tartoztak. Az egyik, mint mentora, a másik, mint fiatal, feltörekvő bürokrata, és ez a kapcsolat valójában köztük” – mondta Tóth Szilárd.
Mihai Caraman fontos szereplője volt a Securitatenak, 1958 és 1968 között, csaknem 11 éven keresztül vezette a román kémhálózat párizsi központját, ezt nevezték Caraman-hálózatnak – részletezte a BBTE Történelem és Filozófia Karának docense.
„1992-ben Iliescu végleg nyugdíjazza, de csak nagyon komoly nyugati nyomásra. 1992-ben Románia a NATO ajtaján kopogtatott, és Manfred Wörner NATO-főtitkár kijelentette: nem fog addig Bukarestbe jönni, ameddig Caraman a külföldi hírszerző szolgálat igazgatója, ugyanis az általa vezetett úgynevezett Caraman-hálózat okozta a NATO-nak a legsúlyosabb kémkedési botrányát, és legnagyobb károkat az Észak-atlanti Szövetség számára. Caramant sokszor emlegették a román James Bondnak. Tehát most túlzás ide, túlzás oda, valójában óriási károkat okozott az általa létrehozott és működtetett hálózat Párizsban. Több ezer dokumentumról tudunk, aminek nagy részét a KGB-nek is továbbítottak. Ilyen dolgok szerepeltek a tíz év alatt megszerzett dokumentumok közt, mint a NATO hosszú távú katonai tervei, a NATO országok tervei a szövetség infrastruktúrájának a fejlesztését illetően a ’61-63-as évekre.”
A Digi24 hírportál emlékeztetett rá, hogy Călin Georgescu a Római Club romániai szervezetének tagja volt, amelyet Mircea Malița hozott létre. Az RMDSZ elnöke korábban a Maszol egyik podcast műsorában is azt állította, hogy Mircea Malițán keresztül Călin Georgescu összefüggésbe hozható a Caraman-féle kémhálózattal.
„Nyilván ahhoz a hálózathoz tartozott bizonyíthatóan. El is mondta, hogy neki a Mircea Malita volt a mentora, amely Caraman-hálózat névvel írható le. Georgescu mögött egy olyan hálózat áll, a tartalékosok, amelyek a társadalmat beszövik mindenféle irányba, és ezek kerestek egy jelöltet maguknak, és mozgósítottak. Másrészt nyilván ott volt az az ember, aki a rendszerellenesnek mutatta magát, holott ő a régi rendszernek az embere. Ő nem rendszerellenes, csak a régi rendszernek az embere. Georgescu ’86-ban már New Yorkban és Londonban tanul tovább, az nem bárkinek adatott meg.”
A rádiónknak nyilatkozó történész, Tóth Szilárd szerint a ’80-as évek második felében nem sok esélye volt a külföldön való tanulásra annak, aki valamilyen formában nem ékelődött be a rendszerbe.
„Ebben a korszakban egy egyszerű sportolót is, aki kiment a világbajnokságra vagy az olimpiára, általában négy árnyék követte. Ha elment, hogy vásároljon egy kólát magának, 3-4 szekus kísérte, hogy nehogy véletlenül disszidáljon, nehogy véletlenül valakivel kapcsolatba lépjen, nehogy valamit mondjon, valami nem szépet a Ceaușescu-rendszerről. Tehát el tudjuk képzelni, hogy egy fiatal egyetemista huszonvalahány éves, 22-24 éves fővel mennyire mehetett szabadon ki nyugatra, főleg a kapitalista világba, és nem csak, hogy a kapitalista világba, hanem annak a fővárosaiban – tehát Egyesült Államok és London, valójában az ellenségnek a főhadiszállásai–, és ott tanulmányokat folytasson. Georgescu mai napig állítja, hogy se ő, se az édesapja nem volt párttag. Általában a titkosszolgálatok nem is azt szokták lobogtatni, hogyha valakit befogadnak szépen a soraikba, hogy első dolog, hogy felvegyék a pártba, hogy még feltűnő is legyen az illető. Most erre konkrétumokat nem tudok, de ez elég gyanús, hogy ennyire szabadon járhatott a legvadabb Ceaușescu korszakban a nyugati világban, és ennek nem voltak semmilyen más jellegű következményei. Tehát valójában ő már be volt szépen ékelődve az akkori rendszerbe” – mondta Tóth Szilárd.
A Maszol podcast műsorában Kelemen Hunor arról is beszélt, hogy Georgescu továbbra is szélsőséges nézeteket oszt meg nyilatkozataiban:
„Ő a vasgárdista eszméket a legionárius szélsőjobboldali eszméket, a XX. század legsötétebb korszakát felidéző eszméket terjesztette és terjeszti, és azokat vallja a mai napig. És ez az igazán nagy probléma, nem azok a tetszetős mondatok, egyszerű mondatok, amelyeket minden ember szívesen hall, akár a családról, akár az Istenről, akár a hazáról van szó. Ők egészen pontosan bemérték, mindenkinek azt mondták, rövid, érthető mondatokkal, amit hallani akart. Ilyen szempontból egy technikailag felkészült társaság állt Georgescu mögött. De mivel nem kaptunk semmiféle olyan magyarázatot az államelnöktől, ami megnyugtató módon elfogadtatná a társadalommal, hogy érvényteleníteni kellett, vagy az alkotmánybíróság érvénytelenítette a múlt évi elnökválasztást, ezért a legeszementebb konspirációs elméletekkel találkozunk.”
Az RMDSZ elnöke szerint a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítésének indokát Klaus Iohannis államfőnek kellene tisztáznia, a hallgatás ugyanis növeli a bizalmatlanságot a társadalomban.
„Nemcsak nem magyarázták meg, hanem felelősöket sem találtak. És ez megint nagyon nagy probléma, ami az intézményekbe vetett bizalmat aláássa. Az államelnöknek kellene erről beszélnie. Ő az, akit közvetlenül választanak, neki vannak alárendelve elsősorban a titkosszolgálatok, azok a szolgálatok, amelyek az elnököt tájékoztatják mindenről. Neki mindenről tudnia kell. És természetesen neki kellene a társadalomnak megmagyaráznia, hogy mi történt úgy, hogy bizonyos szabályokat betart. Mert minden állami vezető betart bizonyos szabályokat. Ő ezt nem tette meg. Én ezt egy óriási hibának tartom, ez a bizalmatlanságot növeli, az emberekben azt a látszatot kelti, hogy itt valami sumákolás folyik.”
A Digi24 hírtelevzióban Kelemen Hunor élesen bírálta az állami intézményeket, mivel azok szerinte már évek óta tudtak Călin Georgescu szélsőséges nézeteiről. Az RMDSZ elnöke szerint a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztáson a titkosszolgálati tartalékosok, majdnem legyőzték a ’89 után létrejött új rendszert.
Kelemen Hunor Caraman-hálózattal kapcsolatos állításaira, Călin Georgescu azzal reagált, hogy az RMDSZ nem párt, hanem egy tömbházi lakószövetség, amely ellen szerinte rövid időn belül vizsgálatot indítanak.
Összeállította: Birtalan Albert
