Főoldal » Vezető » Főoldal » Az üveg, ami összeköt – Egriék kiállítása a Szentegyház utcában

Az üveg, ami összeköt – Egriék kiállítása a Szentegyház utcában

A művészetek ösvényein, egyszersmind különböző életműveken át vezető barangolásra hívjuk hallgatóinkat, meg-megállva egy-egy munkánál.

A helyszín a kolozsvári Ars Sacra Claudiopolitana kiállítótere, ahol öt alkotó tűzzománc és üveg munkái tekinthetők meg. A formai és a technikai változatosság, igényesség mellett közös bennük, hogy ugyanahhoz a családhoz tartoznak, annak két generációját képviselve: a szülők, Egri László és Nagy Enikő munkái mellett ott láthatók fiaik, Egri István és Egri András, valamint a moszkvai születésű Vdovkina Anastasia, András feleségének az alkotásai.

A megnyitó egy pillanata, előtérben Egri András, Vdovkina Anastasia és Egri István.

Idén márciusban lenne 90 éves Egri László üveg- és formatervező, iparművész, művésztanár, aki a hatvanas években megszervezte a tordai üveggyár tervező részlegét, majd a vezetésével létrejött az üveg tanszék kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen. Felesége, Nagy Enikő festő, zománcművész jövőre lenne 90 éves. Egy öt évvel ezelőtti beszélgetés alkalmával, a Kolozsvár Társaság székhelyén úgy fogalmazott: egész életén át végigkísérte a művészetek közötti kalandozás. Már a főiskola előtt megtanult szőni, úgyhogy a környezetében azt hitték, textilművész lesz belőle. 1971-ben, immár családanyaként fejezhette be tanulmányait a kolozsvári főiskola festészeti szakán – országos elsőként, formaalkotásával és színérzékével pedig már akkoriban kitűnt. Tűzzománc-munkái, amelyek a mostani tárlaton szerepelnek, szemet gyönyörködtetőek, érdemes hosszasan elidőzni előttük.

Csakúgy, mint a másik három kiállító, „a gyerekek” alkotásainál. A nagyobbik fiúval, Egri István üvegművésszel, ólomüveg-restaurátorral jártuk be a tárlatot, meg-megállva egyik-másik munkánál, pillanatnál, érzésnél.