Tollútépő kaláka és fonó, batyus bál és bőröndfoglalkozás – víg farsangi napokat!

Itt a farsang, áll a bál! Régi idők fonóinak hangulatát idézzük, majd betérünk egy mai farsangi mulatságba, és bőröndfoglalkozások révén örökítjük át a hagyományokat a jövő generációinak.

Lányok a fonó udvarán. Kép forrása: Netfolk blog

A farsang a mulatozások, a jó hangulatú együttlétek ideje, és ennek a múltban is igyekeztek megadni a módját, sőt, és a kézműves foglalkozások is előkelő helyen szerepeltek ilyenkor. Orbán Szabolcs kollégánk nagymamája, Ilona néni a Beszterce-Naszód megyei Mezőveresegyházán él, és szívesen idézi fel a fonók és a tollútépő kalákák hangulatát is, egyszer valamit meggyújtottak az ágy alatt, a leányok visítottak, mi lesz itt… De hogy is volt a fonó? Orbán Ilona néni mesél:

Magyarszováti bál. Kép forrása: Csoma Botond Facebook-oldala

Maneszes Márton magánénekes, a magyar nóta és a magyar operett szerelmese három évvel ezelőtt elkezdett reménykedni abban, hogy Magyarszováton események lehetnének – vagy másként mondva: mert arról álmodni, hogy a mezőségi településen igenis létezhetnek közösségi, kulturális rendezvények.

Ennek egyik első eredménye volt az Egy mezőségi nap Magyarszováton elnevezésű ünnepség, amelyet tavaly már harmadjára hoztak tető alá, és ebbe a sorba tartozik a hagyományos farsangi népviseletes batyus bál is. Ez utóbbit a Maneszes Márton által megálmodott Hungarikum Kavalkád csapata szervezte meg szombaton a magyarszováti kultúrházban, immár második alkalommal, a magyarországi Polgárok Háza, Balázs István és fia, István, valamint Sipos József és Papp István hathatós támogatásával, lelkes helyi önkéntesek közreműködésével.

De induljunk az elejétől:

A farsangi időszak beköszöntével bőröndfoglalkozásokat hirdetett az Erdélyi Hagyományok Háza: céljuk az, hogy a fonóhoz és a farsanghoz kapcsolódó foglalkozásokat az óvodákba és az iskolákba is elvigyék, s teszik ezt játszva, a népi gyermekjátékok, az énekek, a mondókák és a kézműveskedés ötvözésével. A foglalkozásokat Szabó Kinga játszóházvezető és Cserey Both Zsuzsa néprajzos tartja, és a jó hír az, hogy a célcsoportnak – előkészítősöktől a negyedikesekig – még csak ki sem kell mozdulniuk az osztálytermükből.

A bőröndfoglalkozás „műfaja” mondhatni nem újdonság tájainkon, hiszen már a tavaly próbálkoztak ilyesmivel. S hogy ez voltaképpen miről is szól, hogyan áll össze, azt Szabó Kinga magyarázza el.

A bőröndfoglalkozásaira jelentkezni a toth.katalin@ehh.ro címen lehet, az iskola, az osztály és a létszám pontosításával, a tanító elérhetőségének megadásával.

Az Erdélyi Hagyományok Háza a héten egy másik eseményre, a népszerű Kacagókalákára is várja az érdeklődőket: az eseményt olyan felnőtt nőknek ajánlják, akik önfeledt együttlétre és kikapcsolódásra vágynak a mindennapok közepette, illetve kíváncsiak az egykori fonókra. Filep Erzsébet segítségével megidézik a kései széki fonókat, ahova ki-ki a hímeznivalóját („varróját”) vitte, de a guzsalyról orsóval való fonást is megmutatja.

A Kacagókaláka január 25-én, csütörtökön délután 5 és este 8 óra között zajlik a Heltai FolkCenterben, a Mikó/Clinicilor utca 18 szám alatt, további részletek a Facebookon, a Kacagókaláka – „Asszonyfonó” eseménynél.

Farsangi hoppmester: Ferencz Zsolt

Szerkesztő: kristalybea, 2024 január 24, 11:53