Eszponkák után Hókifli – Máthé Krisztával ünnepeltük a magyar nyelv napját
Máthé Kriszta hosszabb-rövidebb írásai, az Apróka eszponkák előbb a Szabadság napilapban jelentek meg. Moldvában, Frumószán élő emberek mindennapjairól, örömeiről és nehézségeiről is szépen szóló lélekpillanatok voltak ezek, amelyeket aztán a nagyváradi Europrint Kiadó és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének jóvoltából 2017-ben kötetbe szedett. Tavaly jelent meg a Hangos eszponkák gyűjteménye, amelyben ezek az írások a szerző hangján szólalnak meg, egyelőre az első fejezet, amelynek a tervek szerint hamarosan folytatása is lesz.
Az elmúlt években viszont egy másik történet kínálta magát megírásra Kriszta számára, és az érdeklődők hamarosan a könyvet is kézbe vehetik. Mint kiderült, a Hókifliben 23. életévének utolsó 5 hónapja elevenedik meg, édesanyjával való kapcsolatára fókuszálva – „szinte monológ, de egyáltalán nem eszponkás, nem kis szövegekből álló könyv, hanem regény lesz”. Akik eddig olvasták a kéziratot, azt mondják, hogy ugyanúgy lélekhez szól, mint az Eszponka. Sok mindent megérthet ebből az olvasó, például azt is, hogy miért volt fontos a szerzőnek „világgá kürtölni” a moldvai életüket – „mert nem csak a csend és a nyomorúság és a sár volt Moldvában, hanem egy elképesztően szép nyelvi világ és lélekvilág”.
Máthé Kriszta úgy fogalmazott: a Hókifli nagyon fontos mondanivalója az is, hogy az ember bármi előtt is álljon az életben, azt érdemes felvállalnia és foglalkoznia vele, éppen amikor elé kerül. „Mert mindig vannak kiskapuk, és kerülnek fontosabbnak tűnő dolgok, de ha feladatod van, azt végezd el! Mert ha nem végezted el, az utána egy életre felőröl” – fűzte hozzá.
Beszélgetésünk, amelyben a magyar nyelvnek a szerző különböző életszakaiban való megjelenésére is reflektáltunk, visszahallgatható a lejátszóra kattintva.
Articol editat de kristalybea, 13 november 2023, 15:40
Máthé Kriszta hosszabb-rövidebb írásai, az Apróka eszponkák előbb a Szabadság napilapban jelentek meg. Moldvában, Frumószán élő emberek mindennapjairól, örömeiről és nehézségeiről is szépen szóló lélekpillanatok voltak ezek, amelyeket aztán a nagyváradi Europrint Kiadó és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének jóvoltából 2017-ben kötetbe szedett. Tavaly jelent meg a Hangos eszponkák gyűjteménye, amelyben ezek az írások a szerző hangján szólalnak meg, egyelőre az első fejezet, amelynek a tervek szerint hamarosan folytatása is lesz.
Az elmúlt években viszont egy másik történet kínálta magát megírásra Kriszta számára, és az érdeklődők hamarosan a könyvet is kézbe vehetik. Mint kiderült, a Hókifliben 23. életévének utolsó 5 hónapja elevenedik meg, édesanyjával való kapcsolatára fókuszálva – „szinte monológ, de egyáltalán nem eszponkás, nem kis szövegekből álló könyv, hanem regény lesz”. Akik eddig olvasták a kéziratot, azt mondják, hogy ugyanúgy lélekhez szól, mint az Eszponka. Sok mindent megérthet ebből az olvasó, például azt is, hogy miért volt fontos a szerzőnek „világgá kürtölni” a moldvai életüket – „mert nem csak a csend és a nyomorúság és a sár volt Moldvában, hanem egy elképesztően szép nyelvi világ és lélekvilág”.
Máthé Kriszta úgy fogalmazott: a Hókifli nagyon fontos mondanivalója az is, hogy az ember bármi előtt is álljon az életben, azt érdemes felvállalnia és foglalkoznia vele, éppen amikor elé kerül. „Mert mindig vannak kiskapuk, és kerülnek fontosabbnak tűnő dolgok, de ha feladatod van, azt végezd el! Mert ha nem végezted el, az utána egy életre felőröl” – fűzte hozzá.
Beszélgetésünk, amelyben a magyar nyelvnek a szerző különböző életszakaiban való megjelenésére is reflektáltunk, visszahallgatható a lejátszóra kattintva.
Beszélgetőtárs: Ferencz Zsolt
