Miért is járt az idei fizikai Nobel-díj?
Újabb magyar származású tudóst tüntetett ki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Krausz Ferenc a Wolf-díj átadásán Budapesten 2022. február 14-én. MTI/Kovács Attila
A fizikai Nobel-díjat megosztva kapta Krausz Ferenc, Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini, az Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L’Huillier, Svédországban dolgozó, szintén francia fizikus.
Krausz Ferenc móri születésű, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Később a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte meg doktori fokozatát, ahol utána tanított is. 2003-ban a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki. Krausz Ferenc osztrák állampolgárságot is szerzett, az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, illetve a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
A Nobel-bizottság indoklása szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják. Hogyan lehet megfogalmazni ennek a módszernek a mindennapjainkban akár most, akár majd valamikor látható gyakorlati hasznát? Arra kértük Borbély Sándort, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Fizika Karának dékánhelyettesét, akinek a szakterülete éppen a lézer-atom kölcsönhatások elméleti vizsgálata, hogy magyarázza el az idei fizikai Nobel-díj jelentőségét.
Riporter: Sebők Tímea
Szerkesztő: kristalybea, 2023 október 3, 18:07
