A szerkesztőség nem csak hely: műhely

Március 15. többszörös ünnep a Kolozsvári Rádióban. Egyfelől, ezen a napon indult 1954-ben a sugárzás a rádió akkori stúdiójából, a kolozsvári Rákóczi út 60-as szám alól, ezért ez nekünk ünnep minden évben – hol kisebb, hol nagyobb és látványosabb.

Másfelől pedig, a Kárpát-medencei magyarok nemzeti ünnepe mellett, magyar sajtó napja is március 15. 1848-ban a 12 pont – a forradalmárok kéréseinek, sőt, követeléseinek egyike volt a cenzúra eltörlése, a sajtó szabadsága. Vajon mennyire lehetne ma is érvényes a szabadságharcosok követelése?

Másrészt viszont egyértelmű, hogy a sajtó rengeteget változott az 1848 óta eltelt 175 év alatt. Sőt, a ma már inkább sokcsatornás média az elmúlt években is jelentősen átalakult.

Az erdélyi magyar médiapaletta is színesedett az elmúlt 30-egynéhány évben: csatornái sokasodtak, viszont műfajai megcsappanni látszanak. A kilencvenes években előbb a lappiac bővülése, majd a kereskedelmi média robbanása változtatta meg a médiapiacot. A kétezres években aztán elkezdődött a lapok olvasottságának hanyatlása, egyidőben az internet elterjedésével és az online hírportálok, illetve a nyomtatott lapok internetes változatának létrejöttével. Az audiovizuális média, a rádió és a televízió is igyekezett lépést tartani az internetre költözött sajtóval: a Kolozsvári Rádió első weboldala például 2002-ben jött létre, igaz, csak 2004 után vált igazán fogyaszthatóvá, és azóta hallgatható műsorunk is internetes vételben, a www.kolozsvariradio.ro oldalon.

Ami a kisebbségeknek, magyarul is sugárzó rádiókat illeti, a kilencvenes évek közepén jelentek meg az elsők, aztán a kétezres években még többen lettek. És megjelentek a közösségi platformok is, amelyeket gyakran neveznek közösségi médiának, és ez a magyar nyelvben sok bonyodalmat okoz. Hiszen azokon – kivéve a szerkesztőségek anyagait – legtöbbször nem szerkesztett médiatartalmat kapunk, hanem egyéni közlést, gyakran véleményt. Az újságírásnak forrás, a pr-nak, vállalati vagy politikai kommunikációnak eszköz a közösségi platformok sokasága. De tudnunk kell, hogy ezeken keresztül terjednek legkönnyebben a csúsztatások, a féligazságok, az álhírek. Hogy ezeket elkerüljük, nem tudunk eléggé figyelmesek, eléggé felkészültek lenni.

A médiafogyasztó, de néha még az újságíró is nehezen igazodik el a hirtelen megjelenő -és esetleg éppoly könnyen el is tűnő – portálok sűrűjében. Honnan ismerjük fel, melyik a hiteles? Honnan tudjuk, hogy van mögötte szerkesztőség? És milyen kellene legyen a jelenlegi helyzetben a már a jövőt érintő médiaoktatás?

A magyar sajtó napja alkalmából, az erdélyi magyar média jelenéről, lehetséges jövőjéről beszélgettünk a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnökével, Szűcs Lászlóval.

Házigazda: Rácz Éva

Articol editat de kristalybea, 15 március 2023, 16:58