George Simion és az AUR kivonult a parlament együttes üléséről Csoma Botond beszéde közben

A Románok Egyesüléséért Szövetség teljes frakciójával együtt kivonult hétfőn Csoma Botond beszéde közben a december elseje tiszteletére tartott ünnepi parlamenti ülésről George Simion pártelnök.

Fotó: Radu Tuta/Agerpres

Az ellenzéki politikus történelemhamisítással vádolta meg az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét, aki szerinte azt állította, hogy „a románok jogtalanul vették el Erdélyt, amelyik nemcsak a románoké, hanem a magyaroké is”. A parlamentben a sajtónak kijelentette: tiltakozásként kivonult az ülésteremből a „következetesen irredentista magatartású” Csoma Botond beszéde közben a frakcióval együtt.

Csoma az ülés után a sajtónak kifejtette: senkit sem sértett meg, amikor a két ház együttes plénuma előtt tartott beszédében kijelentette, Erdély Románia része, de a románok mellett magyarok, zsidók, szászok és más nemzetiségek is lakják.

A politikus felidézte, hogy Diana Şoşoacă független szenátor „a szokásos stílusában” megszakította a felszólalását a bekiabálásaival, de rövid szünet után folytatta a beszédét. „Azt mondtam: az 1918 december elsejei gyulafehérvári nyilatkozatot megfogalmazó román politikai és vallási vezetők nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó föld is. Ennyit mondtam. (…) Szerintem nem sértettem meg senkit. Egyáltalán nem számítottam ilyen reakciókra” – jelentette ki az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

George Simion sajnálatát fejezte ki, hogy az AUR volt az egyetlen párt, amelyik nem tűrte el az RMDSZ „arcátlanságát”. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a kormánykoalíció „tolerálja” az RMDSZ-t.

A parlament ünnepi ülésén felszólaló Csoma Botond többek között arról beszélt, hogy a magyar közösség Romániában képzeli el a jövőjét, az RMDSZ pedig partner mindazoknak az elképzeléseknek a megvalósításában, amelyek etnikai hovatartozástól függetlenül javítják az állam polgárainak életszínvonalát. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ megérti december elseje különleges jelentőségét a román nép kollektív tudatában, de emlékeztetett arra, hogy az erdélyi magyarok számára ez a dátum egy bizonytalanságokkal terhelt korszak kezdetét jelentette. „A 21. században a történelmi diadalnak át kell adnia helyét a befogadó szellemben történő együttműködésnek. Ennek érdekében azt javasoljuk, hogy ha új alkotmányunk lesz, akkor abban a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőként kell meghatározni” – mondta a képviselő.

Agerpres

Articol editat de kristalybea, 29 november 2022, 08:28