Csökkent a NATO-ba és EU-ba vetett bizalom
A legfrissebb nemzetbiztonsági barométer adatai szerint az elmúlt egy évben csökkent a román állampolgárok NATO-ba és EU-ba vetett bizalma, de az ország lakossága ettől függetlenül egyértelműen Nyugat- és Európa-párti maradt.
Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint jó irányba haladnak-e a dolgok Romániában?”, a megkérdezettek 87,1 százalékkal nemmel válaszolt, csak 12,1 százalék véli ennek az ellenkezőjét. A felmérés készítői úgy vélik, a két év világjárvány, az ukrajnai háború, az energiaárak emelkedése és az infláció tükrében ez érthető, tekintve hogy két év világjárvány után 2022-ben háború tört ki a régióban, amit aztán az energia árának jelentős emelkedése és infláció követett.
A bizalmi rangsor nem sokat változott az elmúlt egy évben, de az eddig a legnagyobb bizalomnak örvendő intézmények megítélése is megsínylette az elmúlt időszakot – derül ki a felmérésből. Az egyházban a válaszadók 65,6 százaléka bízik meg, szemben a 2021-es 70,16 százalékkal, a hadseregben pedig 66,4 százalék, szemben a 2021-es 86,63 százalékkal. A NATO bizalmi indexe a 2021-es 67,36 százalékról idén 53,64 százalékra, az Európai Unióé 59,18 százalékról 39,76 százalékra csökkent. Ugyanakkor a válaszadók 74 százaléka szerint „jobb az EU-ban lenni, mint azon kívül”.
A problémák ellenére Románia lakossága továbbra is határozottan Nyugat- és Európa-párti: 68 százalékuk optimista az Európai Unió jövőjét illetően, 78 százalékuk derűlátó a Kelet-Európának nyújtott amerikai támogatással kapcsolatban, és a megkérdezettek mindössze 10 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-nak meg kellene szűnnie.
A közvélemény-kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy a lakosság jelentős része a hazai, illetve a brüsszeli döntéshozókat tartja felelősnek az energiaárak elszabadulásáért: a megkérdezettek 47,7 százaléka Románia vezetőit, 28 százalék az EU vezetőit, 23,9 százalék az ukrajnai háborút teszi felelőssé emiatt.
Ha Romániát támadás érné, a válaszadók 36 százaléka bevallása szerint részt venne az ország védelmében, 33 százalék bizonytalan e tekintetben, 29 százalék pedig azt mondta, hogy megpróbálná elhagyni az országot a családjával együtt.
A válaszadók 51,5 százaléka szerint Oroszország a felelős ukrajnai háborúért, és a békének is Oroszország a legfőbb akadálya. Egynegyedük szerint Oroszország és Ukrajna is hibás, ugyanakkor 16 százalék szerint az Egyesült Államok, 8 százalék szerint pedig az EU miatt nem valósul meg a béke Ukrajnában. A megkérdezettek többsége – 70 százaléka – szerint jelen pillanatban az a legfontosabb, hogy érjen véget a háború, 28 százalék szerint azonban ezt addig kell folytatni, amíg le nem győzik Oroszországot. Kilenc hónappal a fegyveres konfliktus kirobbanása után a romániaiak 74 százaléka úgy véli, hogy az országnak továbbra is fogadnia kell az ukrán menekülteket.
A közvélemény-kutatást szeptember 29-e és október 10-e között készítette az Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium, valamint a Román Akadémia keretében működő politikatudományi intézet 1001 személy megkérdezésével. A hibahatár +/- 3,1 százalék.
Szerkesztő: kristalybea, 2022 november 7, 15:58
