A kormánykoalíció már nem támogatja a törvényhozók fizetésemelését
Fejér László Ödön szerint a közvélemény nyomására jártak el így a kormánypártok.
A javaslatot első házként múlt héten fogadta el a szenátus. Az érvelés szerint az intézkedés a jelenlegi méltánytalanságokat hivatott felszámolni.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke később azt mondta, a koalícióban folytatott megbeszélések során nem a parlamenti képviselők és szenátorok béremelésének szükségességéről tárgyaltak, hanem elsősorban a polgármesteri hivataloknál dolgozók fizetéséről volt szó, az önkormányzati alkalmazottak bére ugyanis nagyon alacsony, főleg a kistelepülések esetében.
Pénteken Klaus Iohannis államfő úgy nyilatkozott: nem tartja korrektnek, hogy a választott tisztségviselők legyenek az elsők, akik béremelésekben részesülnek. A jelentős infláció miatt méltányosnak tartja a bérek és nyugdíjak emelését a költségvetés lehetőségei szerint, ugyanakkor nem helyesli, hogy a különböző tisztségviselők elsőkként részesüljenek emelésben – mondta az államelnök.
A parlament tagjainak fizetését a 153/2017-es egységes bértörvény szabályozza. A jogszabály végzettség, beosztás és más szempontok alapján bérkategóriákat állapít meg. Előírásai szerint a legalacsonyabb kategóriájú fizetés a minimálbér, amelynek összegét egy bizonyos, a végzettségnek, beosztásnak megfelelő együtthatóval megszorozva alakulnak ki a magasabb bérkategóriák. A piramis csúcsán az államfő áll, akinek fizetése a mindenkori minimálbér 12-szerese, de nem sokkal kisebb a szorzó a közjogi méltóságok (képviselők, szenátorok, miniszterek) esetében sem.
A jelenlegi nettó átlagfizetés Romániában csaknem 4.000 lej, a nettó képviselői bér 11-12 ezer lej. A szenátorok fizetése ennél valamivel nagyobb. Emellett a képviselők és a szenátorok egy szintén 11 ezer lej körüli, havi illetményben részesülnek, amelyből a választókörzeti irodáikat működtetik, de ülésdíjat is kapnak, ingyen utaznak, bukaresti szállásukat pedig a parlament fizeti.
transtelex/kvr
Articol editat de kristalybea, 26 szeptember 2022, 11:12
Fejér László Ödön szerint a közvélemény nyomására jártak el így a kormánypártok.
A javaslatot első házként múlt héten fogadta el a szenátus. Az érvelés szerint az intézkedés a jelenlegi méltánytalanságokat hivatott felszámolni.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke később azt mondta, a koalícióban folytatott megbeszélések során nem a parlamenti képviselők és szenátorok béremelésének szükségességéről tárgyaltak, hanem elsősorban a polgármesteri hivataloknál dolgozók fizetéséről volt szó, az önkormányzati alkalmazottak bére ugyanis nagyon alacsony, főleg a kistelepülések esetében.
Pénteken Klaus Iohannis államfő úgy nyilatkozott: nem tartja korrektnek, hogy a választott tisztségviselők legyenek az elsők, akik béremelésekben részesülnek. A jelentős infláció miatt méltányosnak tartja a bérek és nyugdíjak emelését a költségvetés lehetőségei szerint, ugyanakkor nem helyesli, hogy a különböző tisztségviselők elsőkként részesüljenek emelésben – mondta az államelnök.
A parlament tagjainak fizetését a 153/2017-es egységes bértörvény szabályozza. A jogszabály végzettség, beosztás és más szempontok alapján bérkategóriákat állapít meg. Előírásai szerint a legalacsonyabb kategóriájú fizetés a minimálbér, amelynek összegét egy bizonyos, a végzettségnek, beosztásnak megfelelő együtthatóval megszorozva alakulnak ki a magasabb bérkategóriák. A piramis csúcsán az államfő áll, akinek fizetése a mindenkori minimálbér 12-szerese, de nem sokkal kisebb a szorzó a közjogi méltóságok (képviselők, szenátorok, miniszterek) esetében sem.
A jelenlegi nettó átlagfizetés Romániában csaknem 4.000 lej, a nettó képviselői bér 11-12 ezer lej. A szenátorok fizetése ennél valamivel nagyobb. Emellett a képviselők és a szenátorok egy szintén 11 ezer lej körüli, havi illetményben részesülnek, amelyből a választókörzeti irodáikat működtetik, de ülésdíjat is kapnak, ingyen utaznak, bukaresti szállásukat pedig a parlament fizeti.
transtelex/kvr
