„Akár új, akár régi templom megáldásáról van szó, ez mindig örömünnep”
Kolozsváron ünnepi szertartás keretében áldották meg szombat délelőtt a felújított Szent Mihály-plébániatemplomot. Ez volt egyben a Kolozsvári Magyar Napok programsorozatának nyitó momentuma is.
Fotó: Vakarcs Lóránd/KMN
A Fő teret uraló, 14. századi gótikus templomot négy éves teljes körű restaurálás után most nyitották meg ismét hivatalosana hívek előtt. Erdély legmagasabb tornyú és második legnagyobb alapterületű gótikus templomát nagyrészt európai uniós támogatásból restaurálták, de a felújításhoz hozzájárult Magyarország és Románia kormánya valamint Kolozsvár önkormányzata is.
Valamiképpen a hitünket is ünnepeljük – mondta Kovács Gergely gyulafehérvári érsek a kolozsvári Szent Mihály templom megáldásakor. Akár új, akár régi templom megáldásáról, felszenteléséről van szó, ez mindig örömünnep -mondta az érsek.
Kovács Gergely felidézte: a Szent Mihály templom kiemelt jelentőséggel bír mind Erdély mind a főegyházmegye számára. Erdély második legnagyobb templomában közel ötven országgyűlést tartottak, itt választottak meg három erdélyi fejedelmet, 1939 februárjában itt szentelték püspökké Márton Áront, aki öt évvel később itt monda el a zsidóüldözést elítélő híres beszédét.
A felújított Szent Mihály templom vörösmárványból épített új oltárát Miguel Maury Buendia pápai nuncius szentelte fel. A szociális testvérek díszítették fel a szentmisére az immár felszentelt, ereklyével ellátott oltárt, azt, amelyet az ő anyaházuk számára Márton Áron szentelt fel eredetileg, s amelyet a kommunista hatóságok szétverettek.
A hálaadó szentmise végén a magyar kormány képviseletében szóló Csák János kulturális és innovációs miniszter feladatnak tekintette „az emberi jók gyarapítását”. Úgy vélte: az emberi jók biztosításához a kultúrán keresztül vezet az út.
Cseke Attila, a román kormány fejlesztési közmunkaügyi és közigazgatási minisztere köszöntésében felidézte: igazi összefogással újult meg a Szent Mihály-templom, hiszen az Európai Unió alapjaiból, a román és a magyar költségvetésből, a kolozsvári önkormányzat támogatásából és magánadományokból fedezték az építési költségeket. Fontosnak tartotta, hogy a jelenlegi nemzedék hozzá tudott tenni ahhoz, amit az előző nemzedéktől kapott. Úgy vélte: a templom nemcsak a római katolikus híveké, hanem Erdélyé, Romániáé és az egész Kárpát-medencéé.
A kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot 2018 márciusában zárták be a felújítási munkálatok miatt, és tavaly karácsonykor nyitották meg ismét az egyházi szertartások számára. A külső-belső felújítás közel hétmillió euróba került, amiből négymillió eurót az Európai Unió, közel kétmilliót pedig a magyar állam biztosított.
A gótikus templom építése a 14. század második felében kezdődött, és a 15. század első felében fejeződött be. A templom jelenlegi, neogótikus tornya a tizenkilencedik század közepén épült.
Szilágyi Szabolcs összeállítása
Articol editat de kristalybea, 15 augusztus 2022, 06:47
