Putyin lépett, milyen mozgástere van a nyugatnak?

Dr. Tálas Pétert, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét kérdeztük.

Bekövetkezett az a forgatókönyv, amelytől a világ leginkább tartott: Oroszország teljes bevetéssel megtámadta Ukrajnát. Mekkora mozgástere maradt ilyen körülmények között a nyugatnak? Kockázati tényezőnek számít-e Kína is ebben a képletben, illetve hogyan kellene viszonyulnia hosszabb távon a nemzetközi közösségnek ezek után a Putyin-rezsimhez?

Erről kérdeztük a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét, dr. Tálas Pétert.

„Amíg a jelenlegi ukrán kormány létezik, nem semmisült meg, tovább tartja magát, addig azt gondolom, hogy van lehetősége a NATO-nak akár Ukrajnát is támogatni. Nagyon sok mindennel tudja Ukrajnát támogatni: képes mondjuk kiberhadviselésben támogatást adni, védelemben, támadásban, képes szerintem hírszerzési információk tekintetében, képes lehet pénzügyileg, diplomáciailag támogatni. És ez egy döntés kérdése. Amíg létezik az ukrán hadsereg és amíg az ukrán hadsereg nem adja meg magát, addig szerintem még akár fegyverekkel is” – mondta el rádiónknak dr. Tálas Péter.

Azt nehéz megítélni, hogy meddig és mennyire képes ellenállni az ukrán hadsereg, és hogy milyen reakciót váltanak ki az események az ukrán társadalomból azonnali viszonylatban és kicsit hosszabb távon. Hogyan kellene a kialakult helyzethez és a Putyin-rezsimhez viszonyulnia a továbbiakban a nyugatnak? – kérdeztük a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetőjét:

„A nyugatnak el kell döntenie, hogy vissza akarja-e hozni a nemzetközi politikába és a nemzetközi kapcsolatokba a háborúval való fenyegetést, a háború folytatását vagy sem. Az elmúlt 30 évben alapvetően mindenki arról beszélt, hogy a háború nem jó eszköz a konfliktusok megoldására. Ez az egyik. Ha nem akarja, hogy visszakerüljön, akkor büntetnie kell Oroszországot valamilyen formában. A másik, és ezt is el kell döntenie, hogy vissza akar-e térni az érdekszféra politikához. (…) Az érdekszféra politika az, amikor a nagyhatalmak döntik el azt, hogy bizonyos országok vagy országcsoportok kinek a befolyási övezetébe tartozzanak. Úgy döntik el, ahogy ezt egyébként Putyin akarta most, hogy leül az Egyesült Államokkal és azt mondja, hogy akkor beszéljük meg, hogy kihez tartozik Ukrajna” – részletezte.

Riporter: Papp-Zakor András

A kép illusztráció, forrás orosz védelmi minisztérium

Articol editat de kristalybea, 24 február 2022, 11:46