Dokumentumfilm: kizsákmányolják a román és bolgár vendégmunkásokat egy német vágóhídon
Készítője, Jana Bernhard újságíró részleteket árult el hétfőn a bolgár Nova TV-nek a Clemens Tönnies német milliárdos birtokában lévő húsüzemről szóló film forgatásáról.
A Rheda-Wiedenbrückben működő vállalat 2020-ban azzal vált világszerte ismertté, hogy egy járványgóc kialakulása nyomán több mint 2000 alkalmazottját megfertőzte a koronavírus. Egyikük, egy román vendégmunkás, 2020 júniusában a Deutsche Wellének elmondta, hogy a húsüzemben a szerződés szerinti 8 óra helyett 12-13 órás volt a munkaidő, és a túlórákat nem fizették ki.
A vállalat alkalmazottait arra kényszerítették, hogy nyolcan-tízen zsúfolódjanak össze egy-egy lakásba, a szállásért pedig fejenként havi 200 eurót kellett fizetniük. ‘Munkatársaimnak feldagadt a keze, heves fájdalmakra panaszkodtak. De kölcsönösen bátorítottuk egymást’ – mesélte akkor a román vendégmunkás.
A sajtóban megjelentek hatására a húsüzem tulajdonosa nyilvánosan elnézést kért az alkalmazottaitól, azt állítva, hogy a cégénél dolgozó embereket mindennél fontosabbnak tartja.
Jana Bernhard és csapata idén ősszel annak járt utána, hogy valóban változtak-e a munkakörülmények a Tönnies húsüzeménél. Arra kértek egy kétdiplomás bolgár nőt, hogy inkognitóban álljon be dolgozni a vállalathoz, és számoljon be az állapotokról.
A SAT 1 csatorna „kéme”, Milena már a munkaszerződés aláírásakor rádöbbent arra, hogy a tulajdonos nem tartotta be a szavát. A dokumentum szerint ugyanis az alkalmazottaknak megtiltották az illemhely használatát munkaidőben, nem ehettek-ihattak a vállalat folyosóin, mindössze rövid szüneteket engedélyeztek számukra.
„Olyan emberekkel is találkoztam az üzemben, akik rövid idő alatt húsz kilogrammot fogytak, mert nem volt idejük enni. A munkaszerződés akadályozta meg őket ebben. Ez törvényes, de embertelen eljárás” – mondta el Milena a dokumentumfilmben. A vállalat egyik alkalmazottja felakasztotta magát. „A cég fogyóanyagként kezeli a munkavállalókat, egyszerűen eldobja őket, amikor használhatatlanná válnak” – állapította meg a SAT 1 újságírója.
A tévéstáb a húsüzemben is forgatott. Megpróbálták szóra bírni a bolgár és a román vendégmunkásokat, akiknek azonban nem volt bátorságuk a kamerák előtt beszélni.
Milena szerint a balkániak „tökéletes rabszolgák”, olyan munkát is elvállalnak, amit a németek soha nem végeznének el. A nő szerint azért kényszerülnek erre, mert a saját országukban nem tudnak a képzettségüknek megfelelő állást találni. Ráadásul a sajtó rózsaszínben tünteti fel a németországiak életét, ami vonzza őket.
Jana Bernhard elmondta, hogy Tönnies ügyvédjei egy fenyegetőző levélben megpróbálták letiltani a dokumentumfilm sugárzását, de a tévéstáb nem hátrált meg. „A filmnek az volt a fő célja, hogy lebontsa a hallgatás falát, eloszlassa a vendégmunkások körében létező félelmet. Németországban a munkavállalókat jogok illetik meg, de ők ezzel nincsenek tisztában” – fogalmazott.
Articol editat de kristalybea, 28 december 2021, 10:36
Készítője, Jana Bernhard újságíró részleteket árult el hétfőn a bolgár Nova TV-nek a Clemens Tönnies német milliárdos birtokában lévő húsüzemről szóló film forgatásáról.
A Rheda-Wiedenbrückben működő vállalat 2020-ban azzal vált világszerte ismertté, hogy egy járványgóc kialakulása nyomán több mint 2000 alkalmazottját megfertőzte a koronavírus. Egyikük, egy román vendégmunkás, 2020 júniusában a Deutsche Wellének elmondta, hogy a húsüzemben a szerződés szerinti 8 óra helyett 12-13 órás volt a munkaidő, és a túlórákat nem fizették ki.
A vállalat alkalmazottait arra kényszerítették, hogy nyolcan-tízen zsúfolódjanak össze egy-egy lakásba, a szállásért pedig fejenként havi 200 eurót kellett fizetniük. ‘Munkatársaimnak feldagadt a keze, heves fájdalmakra panaszkodtak. De kölcsönösen bátorítottuk egymást’ – mesélte akkor a román vendégmunkás.
A sajtóban megjelentek hatására a húsüzem tulajdonosa nyilvánosan elnézést kért az alkalmazottaitól, azt állítva, hogy a cégénél dolgozó embereket mindennél fontosabbnak tartja.
Jana Bernhard és csapata idén ősszel annak járt utána, hogy valóban változtak-e a munkakörülmények a Tönnies húsüzeménél. Arra kértek egy kétdiplomás bolgár nőt, hogy inkognitóban álljon be dolgozni a vállalathoz, és számoljon be az állapotokról.
A SAT 1 csatorna „kéme”, Milena már a munkaszerződés aláírásakor rádöbbent arra, hogy a tulajdonos nem tartotta be a szavát. A dokumentum szerint ugyanis az alkalmazottaknak megtiltották az illemhely használatát munkaidőben, nem ehettek-ihattak a vállalat folyosóin, mindössze rövid szüneteket engedélyeztek számukra.
„Olyan emberekkel is találkoztam az üzemben, akik rövid idő alatt húsz kilogrammot fogytak, mert nem volt idejük enni. A munkaszerződés akadályozta meg őket ebben. Ez törvényes, de embertelen eljárás” – mondta el Milena a dokumentumfilmben. A vállalat egyik alkalmazottja felakasztotta magát. „A cég fogyóanyagként kezeli a munkavállalókat, egyszerűen eldobja őket, amikor használhatatlanná válnak” – állapította meg a SAT 1 újságírója.
A tévéstáb a húsüzemben is forgatott. Megpróbálták szóra bírni a bolgár és a román vendégmunkásokat, akiknek azonban nem volt bátorságuk a kamerák előtt beszélni.
Milena szerint a balkániak „tökéletes rabszolgák”, olyan munkát is elvállalnak, amit a németek soha nem végeznének el. A nő szerint azért kényszerülnek erre, mert a saját országukban nem tudnak a képzettségüknek megfelelő állást találni. Ráadásul a sajtó rózsaszínben tünteti fel a németországiak életét, ami vonzza őket.
Jana Bernhard elmondta, hogy Tönnies ügyvédjei egy fenyegetőző levélben megpróbálták letiltani a dokumentumfilm sugárzását, de a tévéstáb nem hátrált meg. „A filmnek az volt a fő célja, hogy lebontsa a hallgatás falát, eloszlassa a vendégmunkások körében létező félelmet. Németországban a munkavállalókat jogok illetik meg, de ők ezzel nincsenek tisztában” – fogalmazott.
