Underground – süketen szemtelenül Kusturica nyomában
Mondhatni „alsó szomszédunk”, legtöbben mégsem hallottunk róla. Ha teheti, nem jön a mi „emeletünkre”, jobban szereti odalenn. Ezért flottul elvan fül és szem nélkül is. Ő a földikutya.
„Ecce spalax”! Mármint a két csüngő. Aki tartja őket: Sugár Szilárd, a Milvus Csoport kutatója
Egyáltalán nem egzotikus lény, Kolozsvár szomszédságában is honos, éppen csak hogy az átlagosnál is nehezebb találkozni vele, mert teljesen más milliőben mozog, éli le életét, mint a legtöbb szabadon élő bundás: tudniillik a föld alatt. Méghozzá véletlen balesetektől eltekintve, kizárólag! Róla lesz szó a következőkben, Hegyeli Zsolt biológus, emlőskutató, a Milvus csoport munkatársának idegenvezetésével.
FÖLDIKUTYA – VALAMI, VAGY MEGY VALAHOVÁ?!
Hősünk nem egy Adónisz, leginkább egy karcsúsított, bundába varrt parizerre emlékeztet, egyik felén ellapítva (ez az eleje/ feje), vízszintben futó választékkal és szép nagy, kapafogakkal. És persze lábakkal is, de ezek nem túl feltűnőek. No de – mint tudjuk – a külcsínnél messze fontosabb a belbecs…
Hegyeli Zsolt:
Mezőségi földikutya, azaz spalax antiquus. MInt neve is mutatja, ő számít ősinek a spalax famíliában.
INGATLANFEJLESZTÉS FÖLDIKUTYA-MÓDRA – ÖSSZKOMFORT CÚG ÉS FÉNY NÉLKÜL
Mindannyian láttunk már vakondtúrást. Talán arra is emlékszünk (állattan, gimnázium), milyen technológiával készülnek az állatka járatai. No de miben különbözik egy vakond- és egy földikutyatúrás? Ha már a tulaj annyira nehezen mutatkozik, legalább az opus-t azonosítani tudjuk, mi mezei természetjárók?
-
- Földikutyatúrások
-
- Erre ment „Ő”
-
- Hősünk túrásai dróntávlatból
VEGÁN ÉTRENDEK FÖLDIKUTYÁKNAK ÉS HALADÓKNAK
Alvilági társával, a vakonddal ellentétben, a földikutya „meggyőződéses” vegetariánus. Ráadásul a „ma talán egy kis pitypanggyökeret ennék krumplival” típusú menümerengések sem működnek, az van, amit az alagút keresztez. Válogatás kizárva. „Ha mást kérsz, áss tovább!”. Körülbelül így hangzik az alternatív étlap bevezetője.
Szemelvények egy földikutya éléskamrájából. Nyamm-nyamm!
„AKKOR MOST SOKASODJUNK, AZTÁN ÉN MENTEM IS” – APA
A földikutyák nem tartoznak a matuzsálemi korkilátást élvező bundások közé. Ez mondjuk rágcsálóberkekben nem számít szokatlannak. Szabadon vélhetően 3-4 évet élnek (pontos adataink nincsenek erről), egy éves korukban válnak ivarérettekké. Ez utóbbira mondják a matematikai logikában, hogy szükséges, de nem elégséges feltétel (mármint a szaporodáshoz), tudniillik, amikor valaki egy ménkű hosszú, zegzugos alagútban él, egyedül, mint az ujjam, az átlagosnál is nagyobb kihívást jelenthet megtalálni a nagy „Ő”-t (online dating kizárva), aki amúgy (lelki)alkatilag hasonlóan antiszoc. És akkor?!
UNDERGROUND – A LÉTFORMA
A földikutya nem társas lény. Pontosabban: a kicsiny, de előkelő társaság kedvelője. Önmagáé. Két alagút találkozása bizony robbanóelegy! Akkor is, ha véletlen (mai tudásunk szerint kizárólag az).
Odalenn nem sokban különböznek a napok, legfeljebb a teendők mennyiségében. Hiszen ásni akkor optimális, amikor puhább a föld. Keményebb napokra (és talajokra) is akkor kell felhalmozni a stratégiai tartalékot.
EMBER ÉS FÖLDIKUTYA – KONFLIKTUSPOTENCIÁL ÉS VÉDELEM
A földikutya sokak számára teljesen ismeretlen lény. Ha be is téved egy-egy domboldali kert, parcella alá, annak tulajdonosa jó eséllyel akkor is vakondot gyanít az árkászmunka felszíni jelei mögött. A célzott fellépéseknél sokkal súlyosabb hatású folyamatos környezetátalakító tevékenységünk, amely lassacskán végletesen beszűkíti a földikutya potenciális élőhelyeit.
-
- Fiatal-mezosegi-foldikutya – avagy „A Portrait of the Artist as a Young Rat Mole
-
- Mezosegi-foldikutya-Spalax-antiquus. Fotó: Sugár Szilárd
-
- Mezoségi földikutya (Spalax antiquus)
-
- Mezosegi-foldikutya-Spalax-antiquus. Fotó: Sugár-Szilárd
-
- Hogyan kapáljuk helyesen földikutyánkat? Figyelem: öntözést, permetezést NEM igényel!
interjú, webcikk: Papp-Zakor András
képek: Hegyeli Zsolt, Sugár Szilárd
További részletek:
https://www.iucnredlist.org/species/97250195/97250197?fbclid=IwAR0jGrLKlDZ3YF_BDIeNfaHXxuqIRiJrD_6MwEyTbLaakGn0765KBhbXH4c
https://academic.oup.com/zoolinnean/article/169/4/903/2420765?login=true&fbclid=IwAR0mfuevREMfGtK2iZW-Tdv9l0Q4x6-UEAD2CNz8iHoeA4t-jw7TIwKnK_k
http://www.scielo.org.mx/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S2007-33642015000100103&fbclid=IwAR3EXPxlw2_GEk-8FUqgwywY-k-K-iKxour9Erd-K_y32LmiatzDCehhcxw
https://www.ivb.cz/wp-content/uploads/58_349-361.pdf?fbclid=IwAR0pFg3xMmXQqmWMDpPNSZ-giRVzKUMPpjbFqyb3XbblmkNutaGSuW-LdqQ
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/mam.12062?fbclid=IwAR2WsjYriwcHdChLqFYaPAxkNSZaBwTnFV0Wh-ihVYts-1r3NEy838NTM1Q
Articol editat de papp.zakor.andras, 15 július 2021, 17:43
