Csodavilág a bábszínházban – „Szélparipán, hó hahó, repül Panna és Palkó…”
A Palkó és Panna című előadás Patka Ildikó bábművész meséi alapján készült, a szöveget a bábszínház irodalmi titkára, Szakács Kincső dramaturg adaptálta színpadra.
Fotó: Oana Pop
Palkó, a virgonc kisfiú, élénk fantáziájának köszönhetően folyton elbarangol valamerre, gyakran szó szerint is. Egy egész mesevilágot képzel el magának, amelyben találkozik Pannával, a csillagvirággal, aki aztán a kisfiú játszótársa lesz. A gyerekek szelek szárnyán repítik a közönség képzeletét is, és bebizonyítják, hogy tartogatnak még újdonságot a királyok és királylányok történetei. Dióhéjban erről szól a Palkó és Panna című előadás, amelyet szombaton délelőtt mutattak be a kolozsvári Puck Bábszínházban, Patka Ildikó, Bondár Tibor és Kötő Áron előadásában. A produkció díszlet- és bábtervezője Elena Ilaș, a zenéjét Kötő Áron szerezte.
Összeállításunkban a rendezővel, Pünkösti Laura bábszínésszel és az előadás alapjául szolgáló mesék szerzőjével, egyben ennek a csodavilágnak az egyik mozgatójával, Patka Ildikóval beszélgetünk.
Számomra nagyon fontos, hogy jól figyeljünk egymásra, és hát különösképpen a gyerekekre. Ezek a mesék tulajdonképpen egy kisfiúnak és egy kislánynak íródtak. Azt tanultam én anyukaként, hogy miként lehet jól figyelni a gyermekre, és hogy hol tart éppen a gyermeki lélek. Mindegyik egy kicsit máshol tart… A szimbólumok, a képek és a fantázia nyelvén el lehet nekik mondani dolgokat, és ezért születtek ezek a mesék.
Fotó: Oana Pop
Egy kislány és egy kisfiú: a kislány mintha a csillagokból érkezett volna, olyan különleges; a kisfiú teljesen földi, és földi dolgokkal kísérletezik, és fantáziál, és találkozik a világ dolgaival… Tulajdonképpen föld és ég találkozik ezáltal, a kislány hozza a maga különleges világát, és a kisfiú ehhez csatlakozik, egymást kalandba vonják. (Ildikó)
A csoda nagyon fontos a bábszínházban, most is arra törekedtünk, hogy tudjunk csodát mutatni a gyerekeknek. Végülis mindkét mesénk egy-egy csodával zárul le, persze lehet, hogy közben több csoda is van… Fontos volt számomra, hogy a narratívában a csodát úgy alkossuk meg, hogy vizuálisan legyen. Vizuálisan legyen, meglepetés legyen, és hogy tényleg történjen meg. (Laura)
Szélparipán, hó hahó,
repül Panna és Palkó.
A csillaglányt és kisfiút
viszi világgá az Út.
Fut a szél a világban,
Mely olyan nagyon kerek
Hátán Panna s Palkó,
Két kíváncsi gyerek.
Szerkesztő: Ferencz Zsolt
Articol editat de kristalybea, 25 május 2021, 17:14
