35 éve történt a csernobili katasztrófa
Fotó: Ingmar Runge/Wikipédia
A sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az ukrajnai atomerőmű felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987. és 2002. között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.
A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek. Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek.
Az atomerőmű-katasztrófa következtében a mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, mintegy 320 ezer négyzetkilométeres területet érintett a robbanássorozat. Megközelítően 200 000 embert kellett kitelepíteni. Mintegy nyolcszázezer sorkatonát és úgynevezett likvidátort küldtek a katasztrófa helyszínére, akiknek átlagéletkora harminchárom év volt.
A katasztrófa halálos áldozatainak számáról nincsenek hivatalos adatok, úgy tudni, hogy csak a helyszínre kivezényelt katasztrófaelhárítók közül 25 ezren haltak meg. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrák miatt haltak meg, legalább 40 ezer művi vetélésért okolják a balesetet. A helyi lakosok a sugárterhelésnek tulajdonítják a rossz egészségi állapotukat, szerintük a Csernobillal összefüggő halálesetek száma jóval nagyobb a közölt számoknál.
wikipedia, MTI, Agerpres
Articol editat de kristalybea, 26 április 2021, 13:22
Fotó: Ingmar Runge/Wikipédia
A sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az ukrajnai atomerőmű felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987. és 2002. között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.
A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek. Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek.
Az atomerőmű-katasztrófa következtében a mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, mintegy 320 ezer négyzetkilométeres területet érintett a robbanássorozat. Megközelítően 200 000 embert kellett kitelepíteni. Mintegy nyolcszázezer sorkatonát és úgynevezett likvidátort küldtek a katasztrófa helyszínére, akiknek átlagéletkora harminchárom év volt.
A katasztrófa halálos áldozatainak számáról nincsenek hivatalos adatok, úgy tudni, hogy csak a helyszínre kivezényelt katasztrófaelhárítók közül 25 ezren haltak meg. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrák miatt haltak meg, legalább 40 ezer művi vetélésért okolják a balesetet. A helyi lakosok a sugárterhelésnek tulajdonítják a rossz egészségi állapotukat, szerintük a Csernobillal összefüggő halálesetek száma jóval nagyobb a közölt számoknál.
wikipedia, MTI, Agerpres
