Henderikázás és juhmérés – Szent György-napi szokásokat gyűjtöttünk össze
Szent György napjától számítják az igazi tavasz kezdetét, a jó idő állandósulását, de a mezőgazdasági év is ekkor indul be, így rengeteg népszokás kötődik ehhez az ünnephez, amelyeket Cserey Both Zsuzsa néprajzkutatóval szemléztünk.
A hagyomány szerint, a Szent György-napi dörgés (vagy az az előtti) bő áldást, bőséges termést jelent. Ehhez a naphoz közeli hétvégén szervezik a tejmérést, juhmérést is, ahol az évi gazdákat választják. Ez a szokás is – mint általában mindenik – településenként változik.
Erdély egyik leglátványosabb hagyományos juhmérését a kalotaszegi Mérában tartják. Énekszóval és zeneszóval kísérik végig a juhokat a falun, miközben a kapukban tele vizes vedrekkel várják őket és jut a locsolásból, juhnak, pásztornak, gazdának zenésznek egyaránt.
Hagyományos juhmérés Mérában. A kép egy korábbi évben készült.
Magyarlónán például picit másképpen szervezik, ki szoktak menni a falu határába és itt egész nap tart a mulatság. Ennek az ünnepnek egy jellegzetes mozzanata az ún. henderikázás: egy domboldalon a férfiak elkapnak egy asszonyt (nem a házastársukat, hanem például a kománéjukat), összefogóznak és legurulnak a domboldalon, ezt termékenység-, bőségvarázsló szokásként tartják számon.
Szerkesztő: kristalybea, 2021 április 23, 18:54
