Kakukkélet – „tojjuk meg és költsétek!”

Ahány fészek, annyi szokás – hangzana a madárviszonylatokra konvertált szólás. És vannak, akiknél az a szokás, hogy nincs fészek. Mint például a kakukknál. 

A Bundások és tollasokban részletesen foglalkoztunk a madárvilágban honos családmodellekkel. Ezúttal azonban arról a tollasunkról lesz szó, amelyik teljesen „kiszervezte” a gyereknevelést. Teljesen másra hagyja, igaz, az „alvállalkozó” nem tud róla. Azt hiszi, saját fiókájáról gondoskodik. Legalábbis mi, emberek úgy gondoljuk, hogy azt hiszi. A lényeg mindenképpen az, hogy teszi, amit egy madárszülőnek tennie kell.
A kakukk pályakezdése tehát nagy K-s Kaland, merthogy nem hazai pályán történik, hanem idegen fészekben. Méghozzá – rendőrségi szakszóval – életvitelszerűen. Ennyit szinte mindannyian tudunk róla, de ennél alig többet… Pedig a kakukklét izgalmas kérdések sokaságát veti fel, jelentős hányadukra nincs is még válasz.
Marton Attila ornitológus, a Milvus Csoport munkatársa történetesen szenvedélyes kutatója a témának, amúgy a kakukk és a nádirigó koevolúciós kapcsolatából doktorált. Az ő segítségével igyekeztünk megtudni azt, ami erről a madárról egyáltalán kiderült már.

UTÓDNEVELÉS ÉS KISZERVEZÉS – KOLUMBUSZ (KAKUKK)TOJÁSA?

A saját tojás idegen fészekbe csempészése, a fiókák kiköltésének és felnevelésének más madárfajra hárítása, szakszóval a „fészekparazitizmus” darwini szempontból kézenfekvő megoldásnak tűnhet, mégis az ismert madárfajok alig 1 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Mármint egyetlen, kötelező megoldásként. Merthogy „műkedvelők” bőven akadnak… Másrészt a számunkra első sorban erről a habitusáról ismert hazai kakukk természettudományos szempontból vett „bővített” családjában nagyon változatos a költési stratégia.

Melyik lehet az idegen?

„Vannak olyan fajok, amelyek kooperatívan költenek, egy nagy, közös fészekbe tojják az összes tojást, mindenki sorra kotol rajta, vannak olyan fajok, amelyek monogámok, fészket építenek, fiókát nevelnek a boldog családkép imázsát keltve, meg itt vannak azok a kakukkfajok, amelyek csak abból élnek, hogy máshová „dobálgatják be” a tojásaikat. Érdekes módon viszont ez igazából egyáltalán nem ritka jelenség. Vannak a fakultatív költésparaziták, amelyik kb akármelyik faj lehet, főleg vízimadaraknál nagyon gyakori!”   

KAKUKKFIÓKA – IDEGEN FÉSZEK, SAJÁT KNOW-HOW?!

A kakukkfiókát „vadidegen” madarak nevelik. Pontosabban és gyakorlatiasabban: etetik. Feltevődik a kérdés: Mi az, amit egy átlagos madárfióka a születől kap? Azt gondolnánk ugyanis, hogy a „szolgáltatói csomagban” az élelmezés mellett ott az oltalom és a faj- illetve akár a csoport- és környezetsajátos, ösztönön túli know-how átadása is. Ez utóbbi azonban nem lehet ugyanaz a kakukkfióka és az őt nevelő, mondjuk nádirigó számára.

Autodidakta lesz belőle?

OUTSOURCING ÉS HOZADÉKA – FELNŐTTSZEMPONTOK

Az utódgondozás kiszervezése alapvetően a felnőtt egyedeknek jelent lépéselőnyt. De lássuk, mire hasznosítják!

„Egy kakukktojó valahol 100 g körül van. Egy 100 grammos, hasonló madár mondjuk olyan 4 – 7 tojást képes felnevelni, nagyon átlagolva. Persze ott vannak a balkáni gerlék, kb hasonló tömegű madarak, csak két fiókát nevelnek, viszont ezt sokszor teszik egy évben… Tehát alapvetően mondjuk, hogy egy 100 grammos madártól egy évben elvárható lenne, hogy olyan 7 fiókát neveljen fel. Ezzel szemben tudjuk, hogy a kakukkok legalább 20 tojást csempésznek be különböző fészkekbe, sőt: voltak olyan természetkutatók, természetjárók, akár hobbymadarászok, akik még a tojásgyűjtögetés korában képesek voltak elérni azt, hogy a kakukk 27 tojást tojjon le…”

„U-GU” GYEREKKORA

Mennyit tart a kakukk-gyerekkor és mi a forgatókönyve?

„Egy nappal hamarabb a többi tojásnál rendszerint kikel a kiskakukk. Azért egy nappal hamarabb amúgy, mert a gazdaszülők azok mindennap tojnak egy-egy tojást, a kakukkok minden második nap. Ez a második napon való tojás egyrészt hozzásegít ahhoz, hogy a tojásrakás nagyon-nagyon gyors legyen, tehát nem kell negyedórát, félórát kínlódni, amíg sikerül letojni egy tojást egy idegen fészekbe, hanem 8-16 mp alatt odarepül, bedobja a tojást, kivesz egyet előtte és megy is tovább… Viszont ez a két napos anyai testben való melengetés, ez igazából az anyai gondozás, amit kapnak a fiókák”

AZ ELSŐ REVÍR

Az önállósuló ifjú kakukknak saját területre lesz szüksége. Milyen az eszményi kakukk-territórium? Mekkora, mennyire egyéni és hogyan lehet szert tenni rá? Nos, ezzel kapcsolatban sok még a kérdőjel.Kakukkszempontból a parazitálható faj egyedsűrűsége és a terület kínálta élelemtartalék is meghatározó tényező.

 
KAKUKK A MENÜN

Mint minden szabadon élő bundásnak és tollasnak, a kakukkoknak is megvannak a maguk természetes ellenségei, akik alkalomadtán minden további nélkül bővítik menüjüket a „natúr fészekparazita, tollkörítéssel” opcióval.
 

 
A NAGY ÚT – ÉJSZAKAI REPÜLÉS

 
Az ifjú kakukk első vándorlására még hivatalból „egyéni vállalkozóként” indul. Hogy zajlik náluk a vándorlás? Egyéni? Csoportos? Mik a preferenciák? Teljesen ösztönére alapozva navigál első útján (hiszen nincs kitől tanulnia)?

„Valami után biztos megtalálják, hogy merre kell menni, de egy ilyen biológiai óra diktálja a tempót valószínűleg, mert a Japánban költő kakukkok, Észak-Ázsiában költő kakukkok, Európában költő kakukkok szinte-szinte mind Afrikában telelnek. Valamennyi az Indiai szubkontinensen is, és többnyire éjjel szoktak, magasan, hosszú távokat megtenni.” 

 

 

 

HÁT ÉN IMMÁR KIT VÁLASSZAK, KAKUKKOM, KAKUKKOM?

 
Ha utódot nem is nevel, idegenbe csempészett tojásait azért meg kell termékenyíteni. Szóval párt bizony kell választania a kakukknak is. A fiatal madár számára az első vándorlásból való hazatérés után jön el a premier ideje. Ami azonban még nem jelenti azt, hogy az előadás a konkurencia miatt nem marad el, a kényszer-agglegénység, vagy inkább szüzesség bizony nem ritka állapot…

„…Nagyjából azt találták, hogy minden hím kb egy-két tojóval párosodott, annak ellenére, hogy voltak hímek bőven a területen, és a tojók is többnyire a legjobb hímekkel párosodtak. Ugyanazzal az egy-kettővel. Tehát valószínűleg, hogy van egy csomó olyan másodéves fiatal hím, amelyik visszajön, már ivarérett, de egyszerűen nem fog odajutni, hogy szaporodjon.”

 

 

FÉSZEK KERESTETIK – FELDERÍTÉS ÉS ELHÁRÍTÁS

 
Mivel a kakukkfióka kiköltésének, felnevelésének kiszervezése az alvállalkozó tájékoztatása nélkül történik, a vér szerinti szülők feladata némileg bonyolodik… Akármilyen csábítóan festene is az „Eszményi génekkel rendelkező, gyerekimádó szülők túlterheltség miatt odaadó nevelőket keresnek illemtudó, okos, testvérszerető tojáskájuknak. A takaros lakás elvárás. Ajánlataikat netuddki jeligére várjuk” szövegű apróhirdetés a legfrekventáltabb madárportálokon, a kakukk – fájdalom – nem élhet ezzel az eszközzel, saját felderítőeszközeire kell támaszkodnia az alkalmas fészek betájolásához.
De melyek ezek az eszközök?
 

 
Ha a nádirigó „észreveszi a rosszban sántikálót”…

 

ZÁRSZÓ – KAKUKKJÖVŐ AZ EMBER ALAKÍTOTTA KÖRNYEZETBEN

 
A világhálón olvasható fajismertetők szerint a kakukk nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé. Ugyanakkor azt látjuk, hogy nem különösebben hajlamos beilleszkedni az ember-létrehozta, urbanizálódó környezetbe. Mi a titok, ha van ilyen?
 

 
interjú, webcikk: Papp-Zakor András
képek, videok: Marton Attila, youtube

Kiegészítés
 
Kakukkok és áldozataik: egy evolúciós fegyverkezési verseny – Nicholas Davies professzor előadása, Királyi Társaság, London

Articol editat de papp.zakor.andras, 11 február 2021, 11:18