Pótórák – ha igen, miért nem?
Articol editat de kristalybea, 26 január 2021, 14:48
Illusztráció: Pexels
További 30-35 000 olyan diákról tudni, akinek lett volna lehetősége az online tanulásra, de valamilyen személyes oknál fogva ez nem történt meg. Elsősorban rájuk vonatkozik az a rendelet, amely a pótórák bevezetését szabályozza majd. Továbbá a végzős, vizsgára készülő diákoknak lenne fontos a pótlás.
Sok szülő indulatosan viszonyul a pótlás tényéhez, ahhoz, hogy a gyerekeknek többet kell majd ülniük az iskolapadban.
„A legtöbb indulatot az váltja ki, hogy a miniszternek naponta vannak különböző kijelentései, és ezek mindig hozzátesznek valamit az előző napi kijelentésekhez”
– mondta rádiónknak Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke, aki szerint a legfontosabb dolog az, hogy azoknak a gyerekeknek legyen lehetősége a tananyag pótlására, akik semmilyen módon nem tudtak részt venni az oktatásban. A tanügyminiszer kijelentései, amelyek a tananyag elmélyítéséről szólnak, elsősorban a nyolcadikos és tizenkettedikes diákokra vonatkoznak. Viszont nagyon fontos, hogy a pótlást nem teszik kötelezővé egy egész ország számára, nem fog minden gyerek kötelező módon naponta plusz órákat az iskolában tölteni, hanem közös megegyezés alapján történik majd mindez. A pedagógus javasolja majd, hogy van-e szükség és miből van szükség pótlásra – mondja Csíky Csengele. A Magyar Szülők Szövetségének elnöke azt is hangsúlyozza, hogy a pénzalap, amit a minisztérium európai uniós forrásból biztosítana, sem egy feneketlen kút, hanem igenis véges összeg.
„Csak akkor lesz pótlás, ha azt a pedagógus és a szülők maximálisan fontosnak, kivitelezhetőnek és biztonságosnak tartják”
– teszi hozzá a szülői szövetség elnöke.
A minisztériumon belüli tárgyalások még nem tartanak ott, hogy arra a kérdésre választ kaphassunk, hogy a szülők egyénenként eldönthetik-e, hogy egy osztályközösségen belül az ő gyerekük járjon-e pótórára vagy nem.
Forrai Szerénke
