A tudomány fontossága bármilyen helyzetben – Magyar Tudomány Napja Erdélyben
Noha a rendezvény központi témáját tekintve kapcsolódik az MTA rendezvénysorozatához, mindig sajátos színezetet kap, s mára emblematikus eseménnyé nőtte ki magát, amely mind a szakosztályokat, mind a fiókegyesületeket szervesen bevonja a rendezvény ünnepi hangulatába, az erdélyi magyar tudományos élet vérkeringésébe. A nagyszabású eseményre mindig az Egyesület alapítási évfordulójának (1859. november 23.) legközelebb eső hétvégéjén kerül sor.
Az EME az ünnepi megnyitót az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal szervezte közösen, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia EMTE partnerségében. Ezt követően a plenáris előadások hangozhattak el. Másnap a szakosztályok megtartották saját tudományterületükhöz kapcsolódó tanácskozásaikat és előadásaikat. A fiókegyesületek rendezvényeinek tematikáját általában az egyes régiókban felmerülő problémák, kérdések adták. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves nagykonferenciájának célja, hogy fórumot teremtsen a friss kutatási eredmények bemutatásának és népszerűsítésének, ugyanakkor lehetővé tegye a felmerülő problémák és jövőbeni feladatok kijelölését, közös munkára ösztönözze a tudományos élet résztvevőit, s biztosítsa a szakmai párbeszédet.
Idén a járványhelyzetre való tekintettel az előadások kizárólag az online térben hangzottak el. A továbbiakban ezek közül idézünk fel hármat. Előbb Kosztolányi György akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke: A tudomány a COVID-19 járvány okozta társadalmi sokk kezelésében címen tartott előadása hangzik el majd a Patkó Ferenc székelyudvarhelyi biológus által tartott értekezés következik a nagy német zoológusról, Alfred Brehmről. Végül pedig Kokoly Zsolt egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Jogtudományok Tanszék oktatója Személyiségvédelem és új technológiák – a képmáshoz való jog szabályozásának gyökereitől az információs társadalom kihívásáig című előadása hallható. A felvételeket László Tibor készítette.
Articol editat de kristalybea, 1 december 2020, 09:47
Noha a rendezvény központi témáját tekintve kapcsolódik az MTA rendezvénysorozatához, mindig sajátos színezetet kap, s mára emblematikus eseménnyé nőtte ki magát, amely mind a szakosztályokat, mind a fiókegyesületeket szervesen bevonja a rendezvény ünnepi hangulatába, az erdélyi magyar tudományos élet vérkeringésébe. A nagyszabású eseményre mindig az Egyesület alapítási évfordulójának (1859. november 23.) legközelebb eső hétvégéjén kerül sor.
Az EME az ünnepi megnyitót az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal szervezte közösen, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia EMTE partnerségében. Ezt követően a plenáris előadások hangozhattak el. Másnap a szakosztályok megtartották saját tudományterületükhöz kapcsolódó tanácskozásaikat és előadásaikat. A fiókegyesületek rendezvényeinek tematikáját általában az egyes régiókban felmerülő problémák, kérdések adták. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves nagykonferenciájának célja, hogy fórumot teremtsen a friss kutatási eredmények bemutatásának és népszerűsítésének, ugyanakkor lehetővé tegye a felmerülő problémák és jövőbeni feladatok kijelölését, közös munkára ösztönözze a tudományos élet résztvevőit, s biztosítsa a szakmai párbeszédet.
Idén a járványhelyzetre való tekintettel az előadások kizárólag az online térben hangzottak el. A továbbiakban ezek közül idézünk fel hármat. Előbb Kosztolányi György akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke: A tudomány a COVID-19 járvány okozta társadalmi sokk kezelésében címen tartott előadása hangzik el majd a Patkó Ferenc székelyudvarhelyi biológus által tartott értekezés következik a nagy német zoológusról, Alfred Brehmről. Végül pedig Kokoly Zsolt egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Jogtudományok Tanszék oktatója Személyiségvédelem és új technológiák – a képmáshoz való jog szabályozásának gyökereitől az információs társadalom kihívásáig című előadása hallható. A felvételeket László Tibor készítette.
