Korlátok kívül és belül – Apa lánya Shoshin-módra

Háy János Apa lánya című drámája adja az apropót, hogy emberi korlátainkról, magatartásformákról beszélgessünk.

A Budapest Bábszínház felkérésére 2018-ban készült művet Kolozsváron a Shoshin Színházi Egyesület vitte színre a március elején megnyitott, ZIZ nevű művészeti és szociális térben.

Fotó: Csoma Nóra

A mű megírását Irena Sendler lengyel ápolónő élete inspirálta, aki 2500 gyereket mentett ki a varsói gettóból. Az ősbemutató kapcsán közzétett leírásban is olvasható, hogy „altatót adott be nekik, és koporsókban csempészte át őket a fal másik oldalára. Emberek sorsáról kellett döntenie, arról, hogy meddig tetszhalottak, és mikor lesznek újra élők. Éppen úgy, ahogy a bábművészetben: ha mozgatunk egy figurát, aztán elengedjük, akkor úgy néz ki, mintha nem lenne benne élet. Amikor újra hozzáérünk, él, mozdul. Az már rajtunk áll, hogy mikor mozdítjuk meg újra, mikor adunk neki életet.” Hoffer Károly rendező és Pallai Mara színművész közösen kutatta Irena Sendler életét, Háy János pedig ebből az alapanyagból írta meg a művet, amely az általános emberi kiszolgáltatottságról szól a mindenkori háborús helyzetben.

A dráma bevezetőjében egészen pontosan megfogalmazza a szerző, hogy milyen legyen és milyen ne legyen az a mód, ahogyan színre viszik a művét: „A darab helyszíne hasonlít a varsói gettóhoz, de nem az, ilyesfélére való direkt utalást a díszlet kerülje. A főhős életének bizonyos eseményei köthetők Irena Sendlerowa lengyel ápolónő életéhez, aki több ezer gyereket mentett ki a varsói gettóból, de nem az ő élete. Személyének bárminemű konkrét felidézése nem kerülhet az előadásba. A fal mögött élő szereplők lehetnének akár zsidók is, de nem azok. A zsidóságra való kulturális vagy külsőségekben, például öltözködésben való utalás szigorúan tilos. A díszlet legyen puritán, utalhat a bezártságra, amennyiben nem válik ideologikussá. A bábok ne hordozzanak egyértelmű utalást konkrét népre, vallásra vagy hadseregre. A rendező szabadon dönthet arról, hogy a függőbeszédbe beleillesztett dialógusrészletekből mennyit emel ki és nyomatékosít ekként a többi szereplővel, de szerencsés követni a szerzői ajánlatot.”

Fotó: Csoma Nóra

Köllő Csongor rendezővel, valamint az alkotócsapat további három tagjával – Kiss-Ferenczi Sára és Ruszuly Ervin színművészekkel, valamint Márkos Tamás zeneszerzővel – beszélgettünk.

A Párizs utca 5. szám alatti volt ortodox zsinagóga első emeletén működik a ZIZ, ahol szépen megtalálta a helyét a Shoshin előadása. A zene megalkotása rengeteg kísérletezés eredménye, és a különböző hanghatások is szerves részei a produkciónak. Ezeket Márkos Tamás jegyzi.

Összeállításunk a lejátszóra kattintva meghallgatható.

Az előadás legközelebb a Shoshin KaravanAct elnevezésű utazószínházi fesztiválján látható, amelyet a tervek szerint – s ha a járványügyi helyzet alakulása is megengedi – augusztus 17-e és 22 között tartanak három városban: Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Kolozsváron.

Borítókép: Márkos Tamás

Articol editat de kristalybea, 4 augusztus 2020, 14:05 / actualizat: 4 augusztus 2020, 17:43