A trianoni szerződés napjává nyilvánította június 4-ét a képviselőház

Kép: 1920. június 4-én néhány perccel a trianoni békeszerződés aláírása után Benárd Ágost küldöttségvezető és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár elhagyja a versailles-i Nagy Trianon kastélyt. Forrás: Wikimedia Commons.

A trianoni szerződés napjává nyilvánítja június 4-ét a képviselőház által szerdán elfogadott jogszabálytervezet.

A javaslatot 235 képviselő támogatta, 21-en ellene szavaztak, 25-en tartózkodtak.

A törvénytervezet lehetővé teszi, hogy helyi és országos szinten kulturális-oktatási és tudományos rendezvényeket szervezzenek „a trianoni szerződés jelentőségének és fontosságának tudatosítása érdekében”.

A helyi és központi hatóságok anyagi és logisztikai támogatást nyújthatnak a rendezvények szervezőinek, a közszolgálati média pedig ezzel kapcsolatos tartalmakat sugározhat.

A jogszabály azt is előírja, hogy a helyi és központi hatóságok gondoskodnak Románia zászlajának felvonásáról az 1994/75-ös törvénynek megfelelően, és Románia himnuszának bejátszásáról.

Titus Corlăţean PSD-s szenátor, a tervezet egyik kezdeményezője felszólalásában azt mondta, június 4-e „a modern és kortárs román állam számára fontos nemzeti szimbolisztikával bír”.

„A trianoni békeszerződés nemzetközileg elismerte Románia Erdéllyel kiegészült határait, és szentesítette az erdélyi többséget alkotó románok polgári és politikai jogait, amelyekkel nem rendelkeztek az osztrák-magyar dualizmus idején” – mondta Corlăţean. Hangsúlyozta: a törvény nem irányul senki ellen.

„Ez nem valamely nemzeti kisebbség ellen irányuló törvény. Lehetőséget teremthet az elmúlt években elmaradt párbeszédre azok között, akiknek eltérő véleményük van június 4-e szimbolisztikájáról. (…) Nem irányul egy másik állam ellen sem. Tudomásul kell vennünk, hogy az utóbbi években voltak nacionalista vagy akár idegengyűlölő megnyilvánulásokat tanúsító politikai erők Budapesten, például a Jobbik vagy a Fidesz, amelyek folyamatosan románellenes elméleteket és politikai elveket hangoztattak, és a román nemzetet sértő törvényeket hoztak – a trianoni szerződésről megemlékező törvényt vagy az etnikai alapú magyar állampolgárságról szóló törvényt” – tette hozzá Corlăţean.

Az RMDSZ bírálta a törvénytervezetet, amelyet „fölöslegesnek” tart. Kelemen Hunor pártelnök rámutatott: a tervezet nem tud megváltoztatni semmit.

„Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet okoz, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és szomorúságra ad okot. Ezt a tényt a mai vita és a törvényjavaslat sem az egyik, sem a másik oldalon nem tudja megváltoztatni. A múlt mögöttünk van, és ott is marad. Persze, ismerem a mondást, hogy semmi nem bizonytalanabb a múltnál, és tudom, hogy a múlttal a jövő végtelenségig manipulálható. Mégis meg vagyok győződve arról, hogy a parlamentben sokkal hasznosabb és gyakorlatiasabb lenne, továbbá a ma és a holnap igazságához is közelebb állna, ha olyan témákat találnánk, amelyek közelebb hoznak bennünket, nem pedig elválasztanak” – hangoztatta Kelemen.

Az RMDSZ elnöke felvetette azt a kérdést, hogy mit akarnak bizonyítani ennek a tervezetnek az elfogadásával.

„Románia nemcsak Erdély területével, hanem velünk is gazdagodott, kulturális örökségünkkel, múltunkkal együtt. Hogy milyen körülmények között él egy kisebbség, hogyan érzi magát a szülőföldjén, az pedig elsősorban a többségen múlik. Mi, akik Romániában maradtunk, elfogadtuk, hogy ez az ország a mi országunk is, a mi otthonunk is, és itt szeretnénk jövőt építeni gyermekeinknek. Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik, ahogyan tették azt önök az elmúlt három hétben. Kedves kollégák, felmerül a kérdés: mit akarnak önök bizonyítani ezzel a projekttel? És kinek akarnak bizonyítani? (…) Látom és érzem, hogy még nem ért véget az a versengés, amit három héttel ezelőtt indított az államelnök. Nem ért véget a versengés, amelynek kapcsán önök azt hiszik, hogy a magyarellenesség felmutatásával meg is oldották Románia problémáit” – mondta Kelemen.

A PNL, a PMP és a nemzeti kisebbségek képviselői támogatásukról biztosították a törvénytervezetet, és bejelentették: parlamenti csoportjaik megszavazzák azt.

A képviselőház döntő házként szavazott a kezdeményezésről. Ahhoz, hogy érvénybe lépjen Klaus Iohannis államfőnek is ki kell hirdetnie.

Agerpres

Articol editat de kristalybea, 13 május 2020, 17:24