Kihívás női vállalkozók számára is – feltérképezni az igényeket, majd jól váltani
Czirjék Kati fotó: AngelCaravan/Facebook
Hatalmas ára van annak, hogy eddig mindent olcsón próbáltunk megoldani – mondja Czirjék Kati, az erdélyi női vállalkozókat tömörítő Transilvanian Art and Trade Egyesület egyik alapítója.
A Facebookon több mint 3700 tagot számlál a Női vállalkozók Erdélyben belső csoport, az azonos című oldalt pedig több mint 2200-an követik. Mi a helyzet mostanság a női vállalkozók világában? – kérdeztük Czirjék Katitól.
Első körben óriási kérdéssorozat jelentkezett, hogy jaj, mi lesz most… Utána mindenki felmérte a helyzetet, megbeszéltük a törvényjavaslatokat, és most, hogy már túl vagyunk az első pánikon, elkezdhetünk cselekedni. Akik eddig valamilyen szolgáltatást nyújtottak, nagyon gyorsan elkezdtek átszerveződni online felületekre, mert ott talán megmaradhatnak. A többiek is más módot próbálnak találni: aki varr, az elkezdett maszkot varrni. Mi most éppen képzéssorozatot indítottunk: a célunk az, hogy megtaláljuk a kommunikáció lehetőségeit, eszközeit krízishelyzetben. Ami talán a legszebb az egészben, hogy Zsigmond Ilkának köszönhetően ebből a csoportból indult el egy olyan képzés, amely a tanárokat segíti a gyors felzárkózásban.
Értem én, hogy otthon kell maradni, folyton ezt mondom én is, maradjanak is otthon, akik megtehetik. De azt is meg kell érteni, hogy ez gazdaságilag nagyon haza fogja vágni azt, amit nagy nehezen felépítettünk.
Sokan elmozdultak az online oktatás irányába, a nyelviskolák nagyon gyorsan átálltak és sikerült megmenteniük a klienseik valamennyi százalékát. Másrészt pedig mindenki igyekszik feltérképezni az igényeket, hogy mire van szükség ebben az időszakban, és megpróbál átállni. Megfogalmaztuk már közösen azt is, hogy lesznek olyan vállalkozások, amelyeknek most abbamarad a tevékenységük.
Már az olasz példából is láthattuk, de most sajnos a saját bőrünkön is meg fogjuk tapasztalni, hogy milyen hatalmas ára van annak, hogy eddig mindent olcsón próbáltunk megoldani, emiatt pedig inkább a globális megoldásokra koncentráltunk, és nem a lokálisokra. Most például eltűnt a boltokból az élesztő. Mindenki kenyeret akar sütni, ahhoz meg élesztőre lenne szükség, miközben Romániában egyetlen élesztőgyár van. Ha bekövetkezik egy világválság, és egy járvány miatt leáll a termékek behozatala, mennyire tudjuk ellátni magunkat, mit fogunk enni?
Beszélgetőtárs: Ferencz Zsolt
Szerkesztő: kristalybea, 2020 április 1, 16:56
