Sajtóklub: két világ között – Grúzia és Abházia
Milyen Grúzia és Abházia erdélyi szemmel? Geberan Biankával és Kiss Olivérrel beszélgetett Mihály István.
A kaukázusi országok látogatása sok türelmet igényel: a szabályok „rugalmasak”, nincs olyan rend és fegyelem, mint Európában – de hát éppen ez a lényeg. Nem feltétlenül az olykor veszekedésre emlékeztető hangos beszélgetésre, a szemétre, kóbor kutyákra, lerobbant épületekre, káoszra gondolok, hanem arra, ami szintén más: az életstílus, az értékrend és a társadalmi berendezkedés, a gasztronómia, az építészet. Ezekben Grúzia nagyon más, és Abházia még inkább. A nemzetközi közösség által el nem ismert, elszigetelt, ám szép; veszélyesnek tekintett, de vendégszeretet szempontjából előkelő helyet elfoglaló „országról” beszélünk. (Kiss Olivér)
Teljesen más, mint itthon, rengeteg türelemre van szükség. Nem mondhatom, hogy Grúzia veszélyes ország. Több nővel találkoztam, akik lementek Grúziába, átmentek Örményországba, visszajöttek, senkinek semmilyen problémája nem volt. Biztonságos országok ezek nők számára is… Jellegzetes kajájuk egy pizzára hasonlító ételféleség, amelyre viszont csak túrót és sajtot tesznek. Hacsapurinak nevezik ezt, többféle van, régiónként változhat, a legfinomabb egy hajó formájú kecsapuri volt, benne sok-sok sajttal, s tükörtojással a tetején. (Geberan Bianka)
A grúz kultúra rendkívül gazdag, ősi gyökerei háromezer évre nyúlnak vissza. A bor termelése Grúziában már a történelem előtti időkben elkezdődött, és máig az ország gazdaságának fontos részét képezi. Mint a beszélgetésből is kiderül, a turistákat a repülőtéren akár hajnali négykor is borral kínálják. Nem kell feltétlenül ott helyben meginni, magukkal is vihetik a kis, körülbelül negyed literes üveget.
Abházia 1992 óta de facto állam, ám jogilag el nem ismert entitás. Igen sok száz éven felüli ember él itt, a matuzsálemek földjének is nevezik ezt az alig 350 ezer lakosú országot/tartományt. A fővárosban, Szuhumiban külön tudományos intézet kutatja a hosszú élet titkát.
Kiss Olivér felvétele
Kiss Olivér felvétele
Kiss Olivér világutazó, a Szabadság napilap szerkesztője és Geberan Bianka, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának munkatársa volt a vendégem Sajtóklubban. Mivel mindketten utazónak, s nem turistának vallják magukat, nem csak a természet szépségei, az épített örökség érdekli őket, így lehetőségem volt az „emberi tényezőről” is faggatni őket: milyenek az ottani férfiak és nők, hogyan élnek, mennyire derűsek, vidámak, milyen a „kisugárzásuk”,az értékrendjük, mennyire elégedettek az életükkel.
A lejátszóra kattintva a március 2-i élő műsor szerkesztett, kissé rövidített változatát hallgathatják meg.
Szerkesztő-házigazda: Mihály István
Szerkesztő: mihaly.istvan, 2020 március 3, 12:30
