HELIKON 30: ha a sajátunk marad, akkor jövője is van
Az 1989-es rendszerváltást követően mindenki tenni akart, ez a nagy változások kezdete. Sorra jöttek létre a különböző intézmények, szervezetek, kiadványok és lapok. A talpraesettebbek pedig mai napig tevékenyek.
A rendszerváltást követően átalakul az erdélyi magyar sajtó élete, és ez igaz az irodalmi profilú lapokra is. Marosvásárhelyen az Igaz szó helyébe a Látó lép, a kolozsvári székhelyű Utunk szerkesztősége pedig már 1989 decemberében jelzi, hogy nevet szeretne változtatni. A Helikon, mint név szinte egyértelmű volt, létjogosultságát senkinek nem kellett magyarázni. Az alapító szerkesztők között olyan nevekkel találkozhatunk, mint Szilágyi István író, vagy Király László költő. Az Utunkhoz hasonlóan a Helikon is a Romániai Írók Szövetségének lapja, két évig szépirodalmi hetilapként hirdeti magát, majd 1992-től napjainkig havonta kétszer jelenik meg. Mára ez egészül ki a folyóirat honlapján is megjelenő tartalmakkal.
A Helikon irodalmi folyóiratként határozza meg magát, viszont egy közösséget is jelent. A lap szerkesztői között rendszerint találunk írókat, költőket, akiknek első néhány szárnybontogató írása szintén az újság egykori szerkesztőinek gondozásában jelent meg. Alkotótársak közössége, amelynek tagjai támogatják egymást, időnként akár kritikai éllel. Mentorok és mentoráltak közössége, ahol bármikor lehet tanácsot kérni, sőt, sokszor már barátok közössége is. Erre lehetett következtetni a Helikon 30-as évfordulójának ünneplésekor, amikor a Helikon egykori és jelenlegi szerkesztői olvastak fel, valamint a jelenlévők részletet hallhattak Szilágyi István készülő regényéből is Marosán Csaba tolmácsolásában.
Összeállításunkban a Helikont ünnepeljük. A jelenlegi szerkesztőkkel, Karácsonyi Zsolttal, Mărcuțiu-Rácz Dórával és Horváth Benjivel Kolozsvár irodalmi folyóiratának terveiről, jövőjéről beszélgetünk. Király László költőt, az Utunk munkatársát és a Helikon alapító szerkesztőjét pedig arra kértük meséljen nekünk arról, hogyan jött létre a Helikon, azokban a zavaros időkben, valamint hogyan alapozódott meg a ma ismert folyóirat az Utunk által.
Articol editat de kristalybea, 15 február 2020, 08:06
Az 1989-es rendszerváltást követően mindenki tenni akart, ez a nagy változások kezdete. Sorra jöttek létre a különböző intézmények, szervezetek, kiadványok és lapok. A talpraesettebbek pedig mai napig tevékenyek.
A rendszerváltást követően átalakul az erdélyi magyar sajtó élete, és ez igaz az irodalmi profilú lapokra is. Marosvásárhelyen az Igaz szó helyébe a Látó lép, a kolozsvári székhelyű Utunk szerkesztősége pedig már 1989 decemberében jelzi, hogy nevet szeretne változtatni. A Helikon, mint név szinte egyértelmű volt, létjogosultságát senkinek nem kellett magyarázni. Az alapító szerkesztők között olyan nevekkel találkozhatunk, mint Szilágyi István író, vagy Király László költő. Az Utunkhoz hasonlóan a Helikon is a Romániai Írók Szövetségének lapja, két évig szépirodalmi hetilapként hirdeti magát, majd 1992-től napjainkig havonta kétszer jelenik meg. Mára ez egészül ki a folyóirat honlapján is megjelenő tartalmakkal.
A Helikon irodalmi folyóiratként határozza meg magát, viszont egy közösséget is jelent. A lap szerkesztői között rendszerint találunk írókat, költőket, akiknek első néhány szárnybontogató írása szintén az újság egykori szerkesztőinek gondozásában jelent meg. Alkotótársak közössége, amelynek tagjai támogatják egymást, időnként akár kritikai éllel. Mentorok és mentoráltak közössége, ahol bármikor lehet tanácsot kérni, sőt, sokszor már barátok közössége is. Erre lehetett következtetni a Helikon 30-as évfordulójának ünneplésekor, amikor a Helikon egykori és jelenlegi szerkesztői olvastak fel, valamint a jelenlévők részletet hallhattak Szilágyi István készülő regényéből is Marosán Csaba tolmácsolásában.
Összeállításunkban a Helikont ünnepeljük. A jelenlegi szerkesztőkkel, Karácsonyi Zsolttal, Mărcuțiu-Rácz Dórával és Horváth Benjivel Kolozsvár irodalmi folyóiratának terveiről, jövőjéről beszélgetünk. Király László költőt, az Utunk munkatársát és a Helikon alapító szerkesztőjét pedig arra kértük meséljen nekünk arról, hogyan jött létre a Helikon, azokban a zavaros időkben, valamint hogyan alapozódott meg a ma ismert folyóirat az Utunk által.
Összeállította: Kristály Bea
Kép: Szentes Zágon /Helikon Facebook-oldal
