Sajtóklub: Nyugdíjak Romániában

A nyugdíjrendszer alakulásáról, erényeiről, hiányosságairól, méltánytalanságairól Újvári Ildikó jogásszal beszélgetett Mihály István.

„A kormánynak volt egy olyan elképzelése, hogy mindenki számára elérhetővé teszi, hogy ellenőrizhesse: a munkaadója befizette-e utána a nyugdíjjárulékot.  Ez a weboldal  egyelőre még nem működik.  Ennek azért is lesz majd  jelentősége, mert  az új nyugdíjtörvény szerint, amely 2021-ben lép hatályba, ledolgozott évnek  csak az  számít, ami után ténylegesen befizették a járulékot.  A jelenlegi törvény hozzájárulási időnek számítja  azt is, ami után a munkavállaló  járulékfizetéssel  tartozott. Így adódhattak olyan helyzetek, hogy a munkaadó levonta ugyan, de nem fizette be a járulékot, viszont  ezt az időszakot  mégis beszámították a nyugdíjaztatáskor. Az új nyugdíjtörvény szerint ezt nem fogják megtenni, tehát ezen a téren szigorítottak.” (Újvári Ildikó)

„Szép esténk lesz, ha majd megöregszünk?” – biztat bennünket a régi Vámosi-sláger. Ám ehhez nem csak egészség és harmonikus párkapcsolat kell, hanem például megfelelő anyagi háttér is. Jelenleg Romániában a minimális nyugdíj 704 lej (idén szeptemberig 640 lej volt). Nyugdíjakról és nyögdíjakról, a hazai rendszer  ellentmondásairól, „pikantériáiról”, az eddigi és a várható változásokról is beszélgettünk Újvári Ildikó jogásszal, a Szabadság napilap főszerkesztőjével.

Hogyan számítják ki a nyugdíjakat, mit vesznek figyelembe és mit nem, mennyire méltányos, igazságos és fenntartható ez a rendszer más európai országokéhoz képest, és  mire számíthatunk a (közel)jövőben? Mi is az az előnyugdíj, ki igényelheti a jogszabály szerint és kinek „éri meg” élni ezzel a lehetőséggel?

Szóba került az is, hogy kezdetben, a XX. század első évtizedeiben Európában a nyugdíjrendszer úgymond „tőkével fedezett” volt , vagyis a befolyt  pénzt a nyugdíjbiztosító befektette, például  ingatlanokat, vásárolt belőle, amelyeket aztán bérbe adott, illetve értékpapírokban tartotta a maradék vagyont.

A második világháború után viszont kényszerhelyzet állt elő a tőkefedezet pusztulása és a hatalmas infláció miatt, ezért jobb híján bevezették az egyesek által piramisjáték jellegűnek nevezett, felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, amelynek lényege, hogy az aktív lakosság nem a saját nyugdíját  biztosítja, hanem csak az aktuális nyugdíjasokét. Ez a rendszer  viszont  nagy mértékben függ a demográfiai tényezőktől.

A lejátszóra kattintva a november 11-i, hétfő délutáni  55 perces élő műsor szerkesztett, rövidített változatát hallgathatják meg. 

Szerkesztő, műsorvezető: Mihály István

Articol editat de mihaly.istvan, 12 november 2019, 15:14