Sajtóklub: Hangok a (közel)múltból
Szerkesztő: Mihály István
Articol editat de mihaly.istvan, 19 március 2019, 14:34 / actualizat: 9 április 2019, 13:17
65 éves a Kolozsvári Rádió. Az évforduló tiszteletére a március 18-i Sajtóklubban régi beszélgetős műsoraimból, interjúkból, az elmúlt két évtized terméséből válogattam. Nem volt könnyű, és természetesen legjobb igyekezetem ellenére, mint minden válogatás, ez is szubjektív, „esetleges” lett. Igyekeztem elkerülni azt a – különben nagyon vonzó – csapdát, hogy minél több „ultrarövid” részletet, „hangharapást” zsúfoljak bele a műsorba, mert az ilyen szerkesztői koncepció, a mennyiségi „überolás” általában változatos-hangulatos, „dinamikus” semmitmondást vagy legalábbis felszínességet eredményez. Ugyanakkor 55 percben nyilván nagyon hosszú „pórázra” sem lehetett engedni a régi felvételeket. Azt hiszem, ilyen esetben arany középút nincs is, de ha ezüst vagy csak bronz, akkor már volt értelme a munkának, a többnyire élő felvételek kurtításának, esetenként feszesre vágásának.
Elsőként olyan műsorokból hangzik el néhány szerkesztett részlet, amelyek az analóg és a digitális korszak határán, még hetedhét országgal, de legalábbis hét évvel uniós csatlakozásunk előtt, 2000 januárjában készültek. Az élő beszélgetéseket akkor még csak kazettára tudtuk rögzíteni, megmenteni az „örökkévalóságnak”. Cs. Gyímesi Évával (1945-2011) és Dávid Gyulával az ezredfordulón a rendszerváltás óta eltelt tíz évet értékeltük, a hazai polgárosodás, a civil szféra fejlődése szempontjából. Azóta újabb húsz év telt el, a beszélgetés a mai hallgató számára még több tanulsággal, „kontextussal” és – ne szépítsük – elvesztett illúzióval gazdagodott.
És azt hiszem, az is máig aktuális és érdekes, vagy szórakoztatóan elgondolkodtató, amit Mátyás Jenő (1935-2015) opera- és nótaénekes, Bálint Ferenc humorista, a Szomszéd Néni Produkciós Iroda illusztris tagja és Hertza Mikola, Bálint Tibor-díjas író mondott.
Éljen soká a Kolozsvári Rádió!
Szerkesztő: Mihály István
