Kincses Kolozsvár egyik névjegye: Hóstát
Kolozsváron a városfalakon kívüli elővárosokat nevezték hóstátoknak, az ezekben élő, mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és fuvarozással foglalkozó, falusi jellegű gazdatársadalom tagjait pedig hóstátiaknak.
A 16. század után a városfalakon kívül élő gazdálkodó hóstátiak már kálvinista magyarok voltak, saját közösségi szervezéssel mind társadalmi, mind egyházi vonatkozásban, gazdálkodásukban teret nyert a kertgazdálkodás, tehát a kolozsvári piacokat ők látták el jó minőségű termékekkel.
A hóstátiakat Bocskai István hajdúinak is nevezték, ami arra utal, hogy egyes források szerint a 16. században a fejedelem hajdútelepítése megváltoztatta az eredetileg magyar és szász összetételű, többségében a városi polgárság hitét majd később az unitárius hitet követő közösség összetételét.
A Bocskai-féle telepítésről azonban nem került elő hiteles forrás így az ezt éltető hagyomány történelmileg nem igazolható. Írja Zágoni Szabó Éva. A Kolozsvári Magyar Napok a Kolozsvár Társaság által szervezett vetített képes előadásán Lőnhárt Tamás történész, a BBTE előadótanára értekezett Hóstát: Múlt, jelen, jövő címmel. Ezt követően sikerült mikrofonvégre kapnunk az előadót.
Riporter: László Tibor
Fotó: Horváth László
Szerkesztő: gergelyzsuzsa, 2018 augusztus 22, 12:00 / actualizat: 2018 augusztus 31, 11:19
