„Átjön az a szenvedély és szeretet, ahogyan ő viszonyul a zenéhez és a hallgatókhoz”
A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége által alapított Donát 160 Egyesület 2014-ben hozta létre a D160 médiadíjat. Az idei díjazott: Benkő Judit.
Az elismerést egy olyan kolléga kapja, aki karrierje vagy az utóbbi év folyamán meghatározót alkotott, kiemelkedő, irányadó munkát végzett. Az elmúlt években a szerkesztőség valamelyik tagja tartotta a díjazott laudációját. Idén úgy döntöttünk, szélesítjük a kört, és olyan kolozsvári személyiségeket kérünk fel erre a nemes feladatra, akikről tudjuk, hogy a rádió barátai, jól ismerik az itt dolgozókat. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója méltatta a díjazott, Benkő Judit munkásságát:
Örökös hallgatója vagyok a Kolozsvári Rádió magyar adásának. Foglalkozásaimnak köszönhetően egy lelkes hallgatónál talán a belső életét is jobban ismerem a szerkesztőségnek, több szerkesztővel közeli, vagy éppen baráti kapcsolatban vagyok. Szerencsésnek tartom magam együtt mindazokkal, akik ennek a mikrofon vezetékének mindkét oldalán tartózkodnak. Így a rádióhallgatók, akik nap mint nap, most már éjjel és nappal kivételesen tartalmas, minőségi műsorokat hallgathatnak a rádió munkatársainak köszönhetően, de a szerkesztők is, akik soraikban egy olyan kollégát tudhatnak, akinek a rádiózás az élete, én legalábbis úgy érzem. Amikor másfél évvel ezelőtt egész napos sugárzás megtervezésére készült a magyar adás, több szerkesztőben megfordult – szerintem is jogosan – hogy 5 óra helyett hogyan lehet 24 órát megoldani ugyanazzal a csapattal. Egy szerkesztő, pontosabban szerkesztőnő ragyogott az örömtől, hogy végre úgy dolgozhat, ahogy szeretne, és nem úgy kell felépítse a műsorait, hogy mi nem fér bele. Végre nem azt kell integesse folyamatosan a vezérlőpultosnak, hogy ezt is ugorjuk, azt is hagyjuk ki, hanem egy eseményről vagy előadásról szóló krónika, hír vagy értékelés többoldali megvilágítással, többfajta véleménnyel, zenei illusztrációval készüljön, amitől a hallgató mind tartalmilag, mind hangulatában közel kerül az élő előadáshoz.
Fiatal- és gyerekkoromban főleg a Kossuth Rádiót hallgattuk. Akkor természetesnek tűnt, hogy a komolyzenei műsorok szerkesztői olyan szakemberek voltak, akiknek véleménye meghatározó volt a magyar zenei életben, mert a közmédiának (akkoriban más nem is volt) olyan súlya, fontossága volt a közvélemény formálásban, a kultúra milyenségének alakításában, hogy csak a legfelkészültebb legszakavatottabb személyiségek kerülhettek a rádiómikrofon közelébe. Nahát azért mondtam, hogy mi szerencsések vagyunk, mert a Kolozsvári Rádiónak most ilyen zenei szerkesztője van.
Amikor autózás közben az ő műsora megy, és megérkezem az operába vagy a szucsági otthonomba, nem szállok ki a kocsiból, amíg ő nem köszön el, mert oda tud kötni, átjön a hullámhosszokon az a szenvedély és szeretet, ahogyan ő viszonyul a zenéhez és a hallgatókhoz. A rádiónak nevezett kis dobozból egy olyan művésztárs lesz, aki általa a szavak jelentésén túli világgal simogat meg egy kis időre.
Zenei tudása jóval több, mint amit egy újságíró szakon egy jövendőbeli rádióstól elvárnak, mert amit ő tud valószínű, hogy a tanárok se tudják. A komolyzene, az opera világában sokunkat, akik hivatásszerűen ezt gyakoroljuk, megszégyenít tájékozottságával. Tudja, hogy mit játszanak és kik énekelnek nap mint nap a Metropolitan-ben, de azt is, hogy kik nyertek a Szilágysági gyerek vagyok zilahi népdalversenyen.
Jól döntött a szerkesztőség vezetősége, hogy idén a hazai magyar rádiózás legjobb zenei szerkesztőjét díjazta, és hogy a legstílszerűbb műsort szervezte az ünnepségre, amit a magyar opera mellett működő Kolozsvár Magyar Gyermekkórusa biztosított.
Gratulálok, Benkő Judit!
Szerkesztő: gergelyzsuzsa, 2018 március 19, 11:55 / actualizat: 2018 március 19, 15:48
