Ötletbazár: kovászos uborka

Kánikulában frissítő, könnyen elkészíthető és el nem rontható, tartósítószer nélküli savanyúság. Kétlem, hogy lenne valaki, aki ne ismerné, vagy ne szeretné!

Gyermekkorom kedvence volt a kovászos uborka. Íze, illata emlékezetemben örökre összefonódott a lomha nyári délutánok hangulatával, a nagyszüleim udvarán álló öreg körtefával. Ennek árnyékából lestük mi, unokák, hogy megért-e már a tornác korlátjára kitett befőttes kannában a pezsgő csemege.

 Azóta sok százszor nyújtózott az augusztusi alkonyatban az öreg körtefa árnyéka, de a kannában a kapor csipkehálós levele, s a tejsavban megbúvó uborka számomra ugyanaz. Valahányszor elkészítem, az az érzésem, hogy nemcsak a csemegét, de vele együtt régi idők történeteit, hangulatát teszem a családi asztalra.

Interneten sokféle kovászos uborka receptet találni, de én hű maradtam ahhoz, amit a száz éves szakácskönyvem ír, most ezt osztom meg önökkel. Egyszerű, bárki elkészítheti, az is, aki eddig csak enni járt a konyhába.

A jól megmosott, megszárított, és, ha tetszik, végeinél bevagdalt uborkákat befőttes üvegkannában langyos sós vízbe rakjuk, egy darab kenyeret, ízlés szerint kaprot és erdélyiesen csombort, azaz borsikafüvet adunk hozzá. A kannát kistányérral lefedjük, és 2-3 napra meleg, napos helyre tesszük.  Miután az uborka kellőképpen megért és megsavanyodott, kisebb üvegekbe tesszük, levet is tölthetünk rá, majd fogyasztásig hűtőben tároljuk.

A kenyérrel, vagy régebben kovásszal történt erjesztés során az uborkában hasznos baktériumok fejlődnek ki, tejsav képződik, ami kedvezően hat a bélflórára és elősegíti a gyomor egészséges működését. A kovászos uborka magnéziumot, vasat, B12 vitamint tartalmaz, továbbá káliumot, foszfort, kalciumot, C- és A-vitamint. (Wikipedia)

Bárdos Mária

Articol editat de bardosmaria, 4 augusztus 2017, 09:32