Kárpát-medencei körkép a mARTfeszten
Kisebbségi kérdésekről tárgyaltak Martonoson.
A magyarokat nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a románok többsége – fejtette ki az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor tegnap a felvidéki V. Martosi Szabadegyetem Kárpát-medencei körkép elnevezésű nemzetpolitikai fórumán.
A kerekasztal-beszélgetésen a külhoni magyar pártok vezetői az elmúlt egy év közösségeiket és pártjaikat érintő legfontosabb történéseiről számoltak be, illetve célkitűzéseiket és terveiket ismertették.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, felszólalásában a talpon maradásnak, az identitás megőrzésének és újrateremtésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: az erdélyi magyarságnak, amely az újrakezdések évszázadát tudhatja maga mögött, a tavaly novemberi romániai parlamenti választásokon sikerült a 2008-as szintre visszaerősítenie parlamenti képviseletét, sikerült továbbá bővíteniük a magyarság nyelvi és oktatási jogait. Hozzátette: a törvényhozáson belüli együttműködésnek köszönhetően több százmillió eurónak megfelelő összegű területfejlesztési uniós forrásokhoz sikerülhet hozzájutnia a magyarok által is lakott megyéknek.
A felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke, Menyhárt József elmondta: a tavalyi tisztújítás után pártja megerősítette a párbeszédet a helyi magyar közösségi szervezetekkel, a civil szférával és az egyházakkal, illetve tettek lépéseket a Most-Híd szlovák-magyar párt irányába is, a magyarságot érintő kérdésekben való együttgondolkodás céljával. Kiemelte: gazdaságilag meg kell erősíteni a helyi magyarságot, ami, mint mondta, azért is fontos, mert az utóbbi évtizedekben a magyarok lakta régiók tudatos elszegényítése zajlott Szlovákiában.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István elmondta, pártjuk a tavalyi választások után kormánytényezővé vált, négy államtitkári tisztséget is kaptak. Kifejtette, nem volt egyszerű döntés koalíciót kötni a Szerb Haladó Párttal, tagjainak a kilencvenes években tapasztalt előélete miatt, de így sikerült elérniük, hogy a koalíciós megállapodásban rögzítették a vajdasági magyarság fejlődését célzó alapelveket. Hangsúlyozta: a vajdasági magyar közösség ma megbecsült közösség Szerbiában, amire soha korábban nem volt példa, és a magyarországi támogatásoknak köszönhetően jelentős bővítések történtek az intézményrendszerben is. Elmondta: a magyar kormány gazdaságfejlesztési csomagja mintegy 10 milliárd forinttal járult hozzá a helyi magyarság gazdasági megerősödéséhez, abban több mint hétezer pályázó vett részt.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Brenzovics László arról beszélt, hogy a külhoni magyar közösségek közül – az országban dúló háború miatt – a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben. Ilyen nehéz körülmények között lehetősségeket kell teremteni arra, hogy a közösség megmaradjon, fejlődni tudjon – hangsúlyozta. Ebben fontos szerepe lehet annak, hogy a helyi felnőtt magyar lakosság csaknem fele tagja a szervezetnek, és ez eddig is segített abban, hogy a 150 ezres közösség máig politikai tényező tudjon maradni.
MTI
Szerkesztő: gergelyzsuzsa, 2017 július 9, 23:22
