Aranka György évfordulós tanácskozás Kolozsváron
A Magyarországi és Erdélyi Tudományosság Alakzatai a 18-19. század fordulóján című konferenciáról Egyed Emesével beszélgettünk.
A Magyarországi és Erdélyi Tudományosság Alakzatai a 18-19. század fordulóján címmel rendeztek Aranka György évfordulós tanácskozást az elmúlt hétvégén Kolozsváron az Erdélyi Múzeum Egyesület székhelyén.
A 280 éve született Aranka György művelődésszervező, történész, író, költő, filozófus, esztéta a marosvásárhelyi királyi táblánál dolgozott; hivatali tevékenységein túlmenően nyelvműveléssel, történelemmel, irodalommal, filozófiával foglalkozott. Egész működése a felvilágosodás jegyében zajlott; az ember fő feladatát az elme művelésében látta. Az ismeretlen nevű kolozsvári szabadkőműves páholy tagjaként központi szerepet játszott az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság és a hozzá kapcsolódó Kéziratkiadó Társaság megalapításában és működtetésében. Kazinczy Ferenchez hasonlóan levelezésben állt korának legtöbb irodalmárával és irodalomkedvelőjével, valamint számos történésszel. Drámafordításaival a kolozsvári színjátszás ügyét igyekezett előmozdítani; II. Richárd-fordítástöredéke az első ismert magyar Shakespeare-fordítás. Történészként egy nagyszabású kézirata maradt fenn a székelyek illetve a három erdélyi nemzet történetéről, nyelvművelőként egy értelmező szótár összeállítását tervezte, amelyből egy elméleti alapvetés és próbaszócikkek készültek el. Költőként és filozófusként nem alkotott kiemelkedőt, de ilyen írásaival is előmozdította a művelődés ügyét.
A konferencia egyik főszervezőjével, Egyed Emese irodalomtörténésszel sikerült elbeszélgetnünk ezúttal.
Riporter: László Tibor
Szerkesztő: laszlot, 2017 május 22, 10:49 / actualizat: 2017 május 27, 13:08
