Ödön
Sajtós macskákról esett már szó – nem is kevés – rovatunkban, csupán idő és méltányosság kérdése volt, mikor jut az őt megillető nyilvánossághoz a kolozsvári magyar szakmai berkek emblematikus alakja, Ödön az uszkár!
Akinek már neve se kutya. Drámaíró druszáján, von Horváthon és két fiktív névrokonán, a kőszívű atyától származó Baradlay fiún illetve a tearózsára, 4-es buszra váró Bőrönd Ödönön kívül így kapásból nem is jut eszembe más névsorstárs…
Innen is kezdődött beszélgetésünk gazdájával, Melindával. Hogy tudniillik, hogy lesz valakiből kutya létére Ödön?! Rögtön egy megrázó információval szolgált:
Ödön hajszál híján három szótagosra sikeredett!
Articol editat de papp.zakor.andras, 30 március 2017, 12:31 / actualizat: 5 július 2020, 19:02
„Ödön az impresszumban is szerepel, mint a szerkesztőség kutyája. Innentől ott a helye a szerkesztőség körében!”
Ödön, a Kolozsvár-szerte ismert sajtós eb, minden esetre rendkívül szerencsésnek mondhatja magát. Földi pályafutása négy évvel ezelőtt, akkor még csaknem teljes ismeretlenségben, hajszál híján véget ért…Aztán a sors -ha úgy tetszik, egy rendkívül szerencsés véletlen- úgy hozta, hogy megmaradt és végre szerető kezekbe került! A sors első megközelítésben bizonyos Manases nevezetű állatorvos alakját öltötte magára. Az akkori történtekről már a jelenlegi gazdi, Melinda mesél:
Kertész Ödön egy napja
Hogyan telnek a sajtós eb napjai? Nyilván sokan felteszik maguknak a kérdést. A Kertész Ödön egy napja című regény (szerencsére) mentes a szolzsenyicini tragikumtól.
„Van egy varázsszó. Ez a megyünk, mikor ezt meghallja, akkor felpattan és ugrik rám, nézi az ajtót és várja, hogy induljunk […] Felmegyünk a szerkesztőségbe, ott követeli rögtön, hogy etessem meg, hogyha nincs vize, akkor jelzi, a tappancsával felborítja a vizesedényt, aztán elhelyezkedik kényelmesen a világos színű kanapén…”
Ödön és a négylábúak
„Hogyha az utcán találkozunk, minden kutya iránt maximálisan érdeklődik, nyitott, sokszor addig paroláznak, hogy már én is megunom és a másik kutya gazdája is […] A macskával… ott egy kicsit azért más a helyzet, de vele se mindig goromba. Még nem tudtam eldönteni, hogy ebből lesz egy ilyen kutya-macska barátság – a kifejezés jó értelmében – tehát, hogy ténylag barátok lesznek, vagy immár így marad: néha a macska alhat rajta, néha megkergeti, most ezt így nem lehet kiszámítani”
fotók: Kiss Gábor, Kertész Melinda
interjú, web-cikk: Papp-Zakor András
