Tiszta vizet a pohárba, avagy mit ittak a középkorban? Interjú Mészáros Orsolya budapesti régésszel

Articol editat de laszlot, 2 január 2017, 19:18 / actualizat: 7 június 2017, 10:09

A középkori városi vízellátás kérdéséről, elsősorban Buda esetében többféle

feldolgozás  született.  A  kutatás  vizsgálta  a  kérdést  az  írott  adatok,  a  régészeti

maradványok, a topográfiai kérdések, a technikai megoldások  szempontjából. A

Budától  északra  eső  Duna-parti  városok,  Vác,  Visegrád,  Esztergom  esetében

feltehetően hasonló megoldásokkal lehet számolni, mint Budán, bár valószínűleg – a

ma ismert adatok alapján – kisebb léptékben, mint a fővárosban. Az újabb régészeti

eredmények, többnyire – de nem kizárólag – kútfeltárások amellett, hogy gazdag

régészeti  leletanyagot  tartogatnak,  a  városi  vízellátás  kérdését  is  egyre  jobban

megvilágítják.  A  vízszintváltozás  módjáról,  a  topográfiai  kérdésekről,  mint  a

telkekhez és lakóházakhoz tartozó kutak és ciszternák számáról, a kerthasználatról,

vagy a Duna partjától magasabban húzódó területek (például a visegrádi királyi

palota felső szintje, az itt álló díszkút, fürdő, vagy az esztergomi palota és a vízemelő

szerkezetek) ellátásáról, működéséről. Az előadás a budai eredményeket is követve,

de az új adatokat felhasználva igyekszik áttekinteni a Budától északra eső királyi és

püspöki városok vízhasználatának kérdését.

Mészáros Orsolya a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, régész tartott előadást a Kolozsvár 7oo éve Királyi Város címmel az elmúlt novemberben városunkban megrendezett konferencián. Az előadó más kutatási területei iránt is érdeklődtünk és kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon mi vonz napjainkban egyre több nőt a régészeti kutatómunka felé?

Riporter: László Tibor