Tiszta vizet a pohárba, avagy mit ittak a középkorban? Interjú Mészáros Orsolya budapesti régésszel
A középkori városi vízellátás kérdéséről, elsősorban Buda esetében többféle
feldolgozás született. A kutatás vizsgálta a kérdést az írott adatok, a régészeti
maradványok, a topográfiai kérdések, a technikai megoldások szempontjából. A
Budától északra eső Duna-parti városok, Vác, Visegrád, Esztergom esetében
feltehetően hasonló megoldásokkal lehet számolni, mint Budán, bár valószínűleg – a
ma ismert adatok alapján – kisebb léptékben, mint a fővárosban. Az újabb régészeti
eredmények, többnyire – de nem kizárólag – kútfeltárások amellett, hogy gazdag
régészeti leletanyagot tartogatnak, a városi vízellátás kérdését is egyre jobban
megvilágítják. A vízszintváltozás módjáról, a topográfiai kérdésekről, mint a
telkekhez és lakóházakhoz tartozó kutak és ciszternák számáról, a kerthasználatról,
vagy a Duna partjától magasabban húzódó területek (például a visegrádi királyi
palota felső szintje, az itt álló díszkút, fürdő, vagy az esztergomi palota és a vízemelő
szerkezetek) ellátásáról, működéséről. Az előadás a budai eredményeket is követve,
de az új adatokat felhasználva igyekszik áttekinteni a Budától északra eső királyi és
püspöki városok vízhasználatának kérdését.
Mészáros Orsolya a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, régész tartott előadást a Kolozsvár 7oo éve Királyi Város címmel az elmúlt novemberben városunkban megrendezett konferencián. Az előadó más kutatási területei iránt is érdeklődtünk és kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon mi vonz napjainkban egyre több nőt a régészeti kutatómunka felé?
Riporter: László Tibor
Szerkesztő: laszlot, 2017 január 2, 19:18 / actualizat: 2017 június 7, 10:09
