Magyar állami támogatás menti meg Kiszsolna templomát

Magyar állami támogatással mentik meg az összeomlástól az erdélyi Kiszsolna szász evangélikus templomának a szentélyét, amelyben Giotto di Bondone Navicella című elpusztult mozaikjának a hű freskómásolatát találták meg az év elején a Möller István Alapítvány örökségvédői.

Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: a magyar kormány a külhoni műemlékek megmentésére indított Rómer Flóris-terv keretében nyújtott ötmillió forintos támogatást az épület állagának a megőrzéséhez, és további 800 ezer forintot szán az értékes freskó feltárására és konzerválására.

„Fontos, hogy a helyi hatóságok is támogatják a magyar kormány törekvését. A beavatkozás lehetővé teszi, hogy a létező szerkezetre egy tetőt építsünk, és akkor hosszú távra megmentettük a templomnak legalább azokat a falait, amelyek fölött a boltozat még létezik. Ha a teljes helyreállítás megtörtént, akkor a kiszsolnai templom freskója jelentős turisztikai látványossággá válik” – fogalmazott az államtitkár. Egyébként Alexandru Pugna, a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke a magyarországival azonos összegű támogatást ígért a műemlék megmentéséhez.

A beavatkozás nem tűrhet halasztást, ugyanis a szakemberek valószínűsítették, hogy a tél folyamán a templom szentélye fölött még álló boltíves mennyezet is beomlik, és megmenthetetlenné teszi az értékes falfestményt. A 14. században épült kiszsolnai templom hajójának már beomlott a mennyezete, csak a szentély fölötti boltívek maradtak meg. A templom belső falain találták meg a Navicella Giotto-mozaik hű másolatát. Giotto di Bondone a kutatók szerint az 1305 és 1313 közötti időszakban készítette a római régi Szent Péter-bazilikában a Navicella című mozaikot. A mű szinte teljesen elpusztult a 17. században, a Szent Péter-bazilika újraépítésekor.

Az eredeti mozaik megsemmisülése miatt a Navicella-másolatok különleges értékkel bírnak. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három ilyet ismertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból. Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan a Kiszsolnán előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős falfestmény is.

 

Szerkesztő: Szilágyi Szabolcs