Közös kultúra, közös sors: Zsidó Napokat szerveztek Kolozsváron
Kovács Sándor főesperes elmondta, hálás a Kolozsvári Zsidó Napok szervezőinek, hogy megkeresték a Márton Áron-megemlékezés ötletével. „Elmondták, hogy Márton Áron püspök úr annak idején ennek a templomnak a szószékéről síkra szállt a zsidókért, akkor ezt értékelik. És ezt mi is kell, hogy értékeljük.”
Közös kultúra, közös sors – szépség, ünnepi hangulat és történelmi emlékek – ez volt a második Kolozsvári Zsidó napok jelmondata. Elsősorban zenei programokkal várták a közönséget, de az erdélyi és a kolozsvári zsidóság történetéről is tartottak előadásokat.
A kolozsvári zsidó közösség ötszáz éves múltra tekint vissza, a városban való letelepedésüket egy 1840-es törvény tette lehetővé. A gyorsan gyarapodó közösség 1887-ben épített zsinagógában talált igazi otthonra. 1941-ben a mintegy 111 ezer lakosú Kolozsváron a lakosság több mint 15 százaléka volt zsidó származású. A helyi zsidó hitközségnek jelenleg mintegy négyszáz tagja van, többségük magyar anyanyelvű.
A négynapos rendezvénysorozatot csütörtök este a kolozsvári zsinagógában nyitották meg, ahol az ünnepi beszédek után erdélyi és máramarosi zsidó népzene csendült fel kolozsvári előadók tolmácsolásában. A Nincs egészen tegnap című koncerten a hegedűn, zongorán megszólaló máramarosi jiddis népdalok néha átcsaptak a jazz, a blues – vagy épp a táncdalok világába is.
A dalok szövegét Kányádi Sándor fordította, és Almási István zenefolklorista készített hozzá jegyzeteket, amelyek segítenek eligazodni a versek által felidézett, elsüllyedt világban. Az előadók: Nagy Noémi Kriszta – népdalénekes; Laczkó Vass Róbert – színművész; Szép András – zongoraművész; Szép Bálint – hegedűművész. „Itt, Erdélyben és Máramarosban, a történelmi Erdély területén gyakorlatilag senki nem képviseli ezt a kultúrát – mondta el Laczkó Vass Róbert. – Elég visszásnak tűnt számomra az, hogy kizárólag anyaországi előadók nyúlnak hozzá ehhez a csodálatos anyaghoz.”
Articol editat de fulopnoemi, 17 október 2016, 12:35
A kolozsvári Szent Mihály templom bejárata mellett álló Márton Áron-szobornál Kovács Sándor főesperes és Laczkó Vass Róbert színművész idézte meg Márton Áron szavait és szellemét. A megemlékezés után Deák Andrea, a Kolozsvári Zsidó Napok főszervezője, a MAZSIHISZ munkatársa beszélt arról, miért tartották fontosnak a négy napos rendezvénysorozat keretében Márton Áronról is megemlékezni. „Márton Áron emlékét szerettem volna a budapesti közönség figyelmébe is ajánlani, mert otthon talán kevesebben ismerik ezt az igaz püspököt, aki minden hatalom ellen felszólalt, a zsidó törvények ellen is.”
Kovács Sándor főesperes elmondta, hálás a Kolozsvári Zsidó Napok szervezőinek, hogy megkeresték a Márton Áron-megemlékezés ötletével. „Elmondták, hogy Márton Áron püspök úr annak idején ennek a templomnak a szószékéről síkra szállt a zsidókért, akkor ezt értékelik. És ezt mi is kell, hogy értékeljük.”
Közös kultúra, közös sors – szépség, ünnepi hangulat és történelmi emlékek – ez volt a második Kolozsvári Zsidó napok jelmondata. Elsősorban zenei programokkal várták a közönséget, de az erdélyi és a kolozsvári zsidóság történetéről is tartottak előadásokat.
A kolozsvári zsidó közösség ötszáz éves múltra tekint vissza, a városban való letelepedésüket egy 1840-es törvény tette lehetővé. A gyorsan gyarapodó közösség 1887-ben épített zsinagógában talált igazi otthonra. 1941-ben a mintegy 111 ezer lakosú Kolozsváron a lakosság több mint 15 százaléka volt zsidó származású. A helyi zsidó hitközségnek jelenleg mintegy négyszáz tagja van, többségük magyar anyanyelvű.
A négynapos rendezvénysorozatot csütörtök este a kolozsvári zsinagógában nyitották meg, ahol az ünnepi beszédek után erdélyi és máramarosi zsidó népzene csendült fel kolozsvári előadók tolmácsolásában. A Nincs egészen tegnap című koncerten a hegedűn, zongorán megszólaló máramarosi jiddis népdalok néha átcsaptak a jazz, a blues – vagy épp a táncdalok világába is.
A dalok szövegét Kányádi Sándor fordította, és Almási István zenefolklorista készített hozzá jegyzeteket, amelyek segítenek eligazodni a versek által felidézett, elsüllyedt világban. Az előadók: Nagy Noémi Kriszta – népdalénekes; Laczkó Vass Róbert – színművész; Szép András – zongoraművész; Szép Bálint – hegedűművész. „Itt, Erdélyben és Máramarosban, a történelmi Erdély területén gyakorlatilag senki nem képviseli ezt a kultúrát – mondta el Laczkó Vass Róbert. – Elég visszásnak tűnt számomra az, hogy kizárólag anyaországi előadók nyúlnak hozzá ehhez a csodálatos anyaghoz.”
A Kolozsvári Zsidó Napokat a Dialógus Egyesület, a Kolozsvári Zsidó Hitközség, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Határtalan Kultúra egyesület szervezte. A rendezvényeket a kolozsvári önkormányzat és Magyarország Külügyi és Külgazdasági Minisztériuma is támogatta.
Szerkesztő: Szilágyi Szabolcs
